BeavatókA NAPÚT CSILLAGKÉPEI ÉS JELKÉPEIK – NIMRÓD (ORION)

2021.06.07.

9 perc olvasási idő

A Bika- és az Ikrek csillagkép között, kicsivel a Napút alatt látható a Nimród (mai nevén Orion) csillagkép, ami csak „egy pillanatra” kerül a Napút csillagképei sorába, de annál fontosabb a szerepe. Régi csillagtérképeken Íjász, Kaszás, Nimród vagy Ozirisz néven is említik. A Nap június 2. és 23. között vonul el az Orion csillagai fölött. Ezekben az időkben (kb. i.sz. 2500-ig) ebben a csillagképben van a nyári napforduló, az évkörön a Fény maximuma. A Nap az Orionban, a Tejúton éri el a csúcspontját az Orion kezénél. Ez azt jelenti, hogy a Fény, a szeretet és az erők kézben tartása kiemelt feladatot és lehetőséget ad napjainkban mindannyiunk számára.

Négy út találkozik itt: a Tejút, amit Orion a vállán tart, közvetlenül fölötte a földi életet meghatározó Napút, az övcsillagokon halad át a kozmikus egyensúlyt képviselő Égi Egyenlítő, és a „lábától”, a Rigel csillagtól indul az Eridanus folyó, amely az “alvilágon” át az újjászületéshez, a Főnix csillagképhez vezet. Beavató csillagképnek tartjuk, mert az Isten útjával, a Tejúttal, csak beavatás – egy magasabb szintre lépés – révén lehet kapcsolatba kerülni. Az évkör túloldalán, az Orionnal szemben van a másik beavató, a Kígyótartó csillagkép.

A precesszió az éghajlat örökös – 26 ezer éves – körforgását is eredményezi a bolygónkon. Jégkorszak, özönvíz, globális felmelegedés, lehűlés – ezt okozza a Földet érő Napenergia gyengülése és erősödése. A precessziós év nyarán (napjainkban) látható az Orion a horizont felett a legmagasabban az égen.

Az Orion csillagképnek az ókori Egyiptomban kitüntetett szerepe volt, Oziriszt, Egyiptom első uralkodóját jelképezte. Ozirisz ideje (az istenek ideje) Egyiptom legnemesebb kora volt, ez a Zep Tepi – az ún. „Első idő” – a fáraók ennek a szellemében uralkodtak és hozzá igazodtak. Piramisaik is ezt az időt „képezték le”, és valószínűleg egészen más célt szolgáltak, minthogy csupán temetkezési helyek lettek volna. Számítások megerősítik azt, hogy a Gizai piramisok és környezetük az Orion csillagkép méretarányos földi leképezései. A Kheopsz piramis királykamrájának Orion-övre mutató déli járata arra a pontra mutat, ahol az Orion (illetve az Orion-öv Alnitak nevű csillaga) a legmélyebben – i.e. 10 450 körül – volt látható. (Napjainkban, 13 ezer évvel később az Orion lassan eléri a precessziós vándorlásának legmagasabb pontját.) A Szfinx, amely a fix kereszt szimbóluma (oroszlánláb, bikatest, sasszárny, ifjú arc) éppen az Oroszlán csillagkép keléséhez igazodik. Így a Szfinx és a három piramis tökéletesen lemodellezte az Aranykort, az Első időt, és egyetlen “pillanatban” ötvözte a napfelkeltét a tavaszponton az Oroszlán csillagképben, az Orion övének áthaladását a meridiánon, és az Orion-övcsillagok felfelé induló precessziós vándorlásának kezdetét. A piramisoknak a Nílus folyó mentén való elhelyezkedése azonos a meridián viszonylatában, mint az Orion övcsillagai a Tejúthoz képest.

De az Orion nemcsak az egyiptomiaknak fontos csillagkép. Az Orion csillagkép másik neve Nimród. A szkíták, hunok, avarok, magyarok ősükként tisztelik Nimródot/Ménrótot (NiMRóD és MéNRóT egymás hangalaki megfelelői), aki Noé unokája, Kus fia, és aki „nagy vadász vala az Úr előtt”, a világ első királya. A szkíták és az egyiptomiak ősiség vitájában (ahogy Iustinus Világkrónikájában olvashatjuk) a szkíták kerekedtek felül az egyiptomiakon, azaz az egyiptomiak a szkítákat régebbi népnek tekintették maguknál. A magyar hagyomány ősemlékezetében és középkori krónikáink szerint Nimród a Turul nemzetségbeli Árpád-házi királyaink mitikus ősatyja. (Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobájának falán ő volt az első a magyar királyok sorában.) Nimród iker fiai Hunor és Magor/Magyar. Ettől a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektől származtak a hunok és a magyarok.

A Kárpát-medencében a Pilisben is van három hegy – a Magas-hegy, a Rám-hegy, és az Árpádvár –, amelyeket Aradi Lajos kutató a szkíta népek ősatyja égi másának, a Nimród csillagkép övcsillagjainak levetüléseként határozott meg. Amíg Egyiptomban észak-dél a Nimród csillagkép leképezése, addig a Pilisben 90 fokos elfordulással kelet-nyugat. Az egyiptomi piramisok a Nílus bal oldalán vannak (a Nílus észak felé folyik), így Orion feje dél felé található. Tudjuk, hogy a Pilis egy sziget volt (Insula Pilis), és volt egy másik Duna-ág, amelyet egyes vélekedések szerint földrengések temettek be, vagy a víz eltűnése a pilisi barlangrendszerrel lehet összefüggésben, így a víz a felszín alatti búvópatakokon keresztül folyhatott el. Ha ezt a Duna ágat nézzük, akkor a hegyek a folyó bal oldalán helyezkednek el (a Duna dél felé folyik), Nimród feje így Nyugat felé esik. A Nílus és a Duna, mint folyó, a Tejút képjele ebben az esetben. Az elrendezés is ugyanaz, mint amit az egyiptomi piramisoknál látunk, a legerősebb fényű övcsillagot a legnagyobb piramis, illetve hegy jelzi. A csillagképet alkotó további négy jelentős csillag földi vetületének más kapcsolódó pontjai is beazonosíthatók ezen a területen, ott pálos kolostorok épültek. (Megfelelések: Kheopsz (Hofu) – Magas-hegy – Alnitak; Khephrén (Hafré) – Rám-hegy –Alnilam; Mükeinosz (Menkauré) – Árpádvár – Mintaka.)

Orion híres vadász a szkíta-görög mitológiában. Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik.

Nimród magyar mitológiájához is a csodálatos szarvasvadászat kapcsolódik, mitikus történeti személyiségét több oldalról lehet megközelíteni, a latin nyelvű magyar krónikák, a török nyelvű őskrónika (Tarih-i Üngürüsz), a Biblia és az egyetemes csillagászati-asztrálmítoszi hagyománynak az ókori magaskultúrák lejegyzett adatai alapján. Ez utóbbit követve az egyetemes csillagmítoszi hagyomány (és a mundán asztrológia) a magyarságot – szellemi értelemben – a Nyilas képviselőjeként tartja számon. Testi megjelenésben a Nyilassal szemben lévő Ikrekhez tartozunk. Első színre lépésünk Nimród iker fiaiként, Hunor és Magyar. Nimród az asztrálmítoszi hagyományban kétféleképpen „testesül”, egyrészt, mint a magyarok szellemi értelemben vett ősapja a Nyilas állatövi jegy képviseleteként az Ikrekben, a fiaiban testesül meg, másrészt – visszavezetve az ókori magas kultúrákig – az Ikrek közelében maga, mint a nagy vadász az Orion csillagképben ölt testet.

A szarvas első jelentésében a Tejútrendszer képjele, de az Ekliptikához (Skorpió és Nyilas Hold-házak) és az Égi Egyenlítő forgástengelyéhez kötődően is találkozunk vele (Szarvasnyom). A Tejúton is található egy csillagszarvas, amely az Auriga-Perseus-Cassiopeia csillagképekből áll össze. Mögötte pedig ott állnak a szarvasűző vadásztestvérek: Hunor és Magyar (az Ikrek csillagkép), de az égi szarvast űzi Nimród is. Nimród/Orionnak a különböző népek mitológiáiban lévő szerepcseréi – vagy ő a szarvas (pl. hindu) vagy ő üldözi a szarvast – a precesszióval magyarázható. A csillagok kelési rendje a földi évszakokhoz képest változik. Mivel a csillagkép négyes égi keresztúton áll, így lehetett a magasan lévő csillagkép nagy király, illetve a horizont közelében Egyiptomban az Alvilág ura, a halottak királya, Ozirisz.

A szakrális vadászat nem öldöklés, hanem egyfajta meditáció, a probléma célbavételét is jelentheti, egy különleges koncentrálás: a „célra tartás” segítségével. Amikor a Nyilas a galaxis középpontját célozza meg, akkor a „lövés”a Tejúton a Teremtővel való kapcsolat felvételére irányul. Amikor a Bika csillagkép szarvai közül kilépő Nap az Orion fölé ér, a vadász Nimród a Bikára céloz: a hagyomány szerint, amikor a Nap elhalad a Bika szarvai között és kilép a Tejútra, a Bika jelképesen “sötétben marad”, így a lehúzó erőket testesíti meg. Nimród a már terméketlen erővé vált Bikát lövi le az íjával. A Tejút és a Nap eddigi útjának “útkereszteződése” világossá válik és ebben az égi környezetben dönthetünk a továbbhaladás irányáról: a célunk itt irányulhat a belső lehúzó erőink (gondolataink, tetteink) legyőzésére, ami azt eredményezi, hogy a belső küzdelem után magasabb szintre lehet lépni. Emiatt lett az ősapa a beavatás szimbóluma a Tejútra lépést (emelkedést) megelőzően.

Napjainkban a Nimród csillagkép magasan fölöttünk áll és azt hirdeti, hogy ébredjünk rá a szakrális erőnkre, vállaljuk az ezzel járó erőfeszítéseket, ismerjük fel és győzzük le saját lehúzó energiáinkat. Csak tőlünk függ, hogy rálépünk-e a magasabb szintre vezető útra, vagy folytatjuk azt az utat, ami ugyan megszokott, de nem visz magasabbra. Nimród üzenete az önlegyőzés, a lelkünk hívásának és az isteni minőségnek a felvállalása. Érdemes ilyenkor feltenni magunknak a kérdést: milyen lehúzó erőket kell legyőznünk magunkban ahhoz, hogy szintet emelkedhessünk?

A magyar hagyományban a Nimród/Orion csillagkép régi neve még: Óriás, Róna-király, Kaszáscsillag. Népmesében (A repülő kastély) találkozunk azzal a fordulattal, hogy az eltévedt főhőst úgy igazítja útba a bölcs öregember, hogy arra induljon útnak, amerre a Kaszáscsillag nyele áll, ott találja meg a szerencséjét. A Kaszáscsillag nyele az övcsillagok vonala, amely mentén érdemes tájékozódni a világban. A Kaszás Eridanusba lépő lába is a befelé indulást jelképezi, amely útnak a végén a feltámadás csillagmadara, a Főnix vár.

Analógiásan ez a bölcs tanács azt jelenti, hogy azon az úton menjünk, amire rászülettünk. Nimród a mitikus ősatya, a magyarság az Ikrekben testesül meg, ezért szálljunk alá, győzzük le lehúzó erőinket, ismerjük meg önmagunkat, a múltunkat, a hagyományainkat, vállaljuk és tegyük magunkévá annak tanulságait és utána emelkedjünk fel.

Az övcsillagok régi magyar nevei: Aranypálca, Jákob Pálcája, Bírópálca, Kampófa, Szent Ilona Pálcája, Háromkaszás, Juhászbot, Inzsellérpózna, Koldusbot, Pásztorbot, Úr Pálcája, Háromkirályok csillagai. A magyarság lelkében Nimród öve az Égi Egyenlítőn, a “felső és alsó világok” határán szent királyainkat, Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Lászlót is jelképezik. Akár a Háromkirályok csillagait, akár a szent királyainkat követjük, mindenképpen egy magasabb minőséghez jutunk. Nimród a vállán tartja a Tejutat, az Isten útját. Ez az égi eredet felvállalását szimbolizálja, ami a hagyományaink és minden vallás, vállalás alaptanítása, és ami alapján elérhető a beavatás.

https://csillagmesekucko.hu/wp-content/uploads/2020/06/Csillagmese_logo_Csillagmese-logo-white.png

© Minden jog fenntartva!

Nink Gabriella

LIBRA Magyarország Kft.

Cégj. 13-09-178181

Adósz. 25426920-2-13

error: A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll!!