VízöntőA NAPÚT CSILLAGKÉPEI ÉS JELKÉPEIK – VÍZÖNTŐ (AQUARIUS)

2021.02.20.

5 perc olvasási idő

Ahogyan korábbi írásainkban már kitértünk rá, a Vízöntő csillagképnek szoros a kapcsolata a szomszédos Bak és Halak csillagképekkel. Csillagképi értelemben a Vízöntő csillagkép majdnem teljes egészében ráterül a Bak csillagképre, és a Halak (Pisces) csillagkép egy része alá „folyik”. A Déli Hal csillagképpel hármassá bővült „Halak” csillagképet is lefedi a Vízöntő.

A csillagképeknek ez a szoros kapcsolata a kétirányú – múlt és jövő – alakítás és alakulás, valamint a múlt megtisztításának és a jövőért vállalt megtisztulásnak a fontosságát mutatja. Középen a Vízöntő csillagai az időt is „összefogják”. A pillanat, az „itt és most” szerepe a döntő, itt élhetjük meg a múlt – jelen – jövő egységét. A test, az anyag (Bak, föld), a lélek (Halak, víz) és a szellem (Vízöntő, levegő) megvalósítja a test-lélek-szellem egységét is.

A Vízöntő alatt lévő, annak “jövő vizében” fürdő Déli Hal legfényesebb csillaga, a Fomalhaut a világ negyedik oszlopa. A víz tisztít, táplál, megtermékenyít, így bőséget ad.

A Vízöntő csillagkép magyar neve: Kanta vagy Vizező. Ábrázolásaiban két korsóból önti a vizet, a Bak (múlt) és a Halak (jövő) felé. A Vízöntő csillagkép két irányba kiömlő vize a régiségben volt, hogy átalakult kitárt angyalszárnyakká.

A tisztító vízözön legendák a Vízöntő analógiáihoz tartoznak. Legismertebb ilyen legenda a bibliai Noéhoz kapcsolódik, amelynek más népek hagyományában is volt előképe.

A sumér istenhármas harmadik tagja Enki a föld ura, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán -, valamint a bölcsesség istene. Ábrázolásában két nagy – ellentétes irányba ömlő – folyóvízzel jelenik meg (mintha cipelné őket), ami a Tigrist és Eufráteszt jeleníti meg. A Gilgames-eposzban Enki híve, Ut-napistim halhatatlan bölcsként szerepel, ő meséli el a vízözön történetét Gilgamesnek. Ut-napistim a hajójába gyűjtötte a megmentendő élőlényeket (erről a hajóról nevezik el a templomok előcsarnoka és a szentély között elterülő legtágasabb belső teret hajónak, ami a lelkek vigasztalásának és megmentésének a helye).

Az egyiptomi Nut istennő is két korsóból önti a vizet, az egyiket a Földre, amiből az életadó Nílus lesz, a másikat pedig az égre, az égi Nílusra, a Tejútra.

A szkíta-görög mitológia egyik története szerint Deukalión, Prométheusz fia a Vízöntő. A Deukalión idejében történt vízözönről Arisztotelész és Platón is beszámol. Deukalión is hatalmas ládát ácsolt, amiben túlélte a Vízözönt. A kihalt Földet a feleségével (Pürrhával) úgy népesítették be újra, hogy Zeusz javaslatára köveket dobáltak maguk mögé, így belőlük lettek az „új” emberek, a nők és férfiak.

Ezt a csillagképet kapcsolatba hozzák Ganümédésszel, a trójai király fiával is, akit Zeusz (latinul: Jupiter) sas képében ragadott el, az Olümposzra vitte és a csillagok közé emelte, így lett ő az Ifjú, a Vízöntő csillagkép. A Nyilasban cselekvő bolygók és Jupiter bemutatásánál szereplő képen már találkoztunk vele, ő Zeusz egyik pohárnoka, jobb kezében kancsó, a másikban egy tálat nyújt Jupiternek, aki a tál fölé nyúl, feltehetően a kézmosás szándékával. Ez a kép előképe egy másik „mosom kezeimet” mozdulatnak, jelesül, amikor Pilátus elhatárolja magát az eseményektől és nem avatkozik be Jézus ártatlansága védelmében. Olümposz másik pohárnoka Hébé, az örök ifjúság istennője. Kupa, kanta, kancsó, pohárnokok, ifjúság – mindegyik Vízöntő analógia.

A Vízöntő csillagkép Olümposzi védnöke Héra (latinul Juno), Zeusz társuralkodója, testvére és egyben felesége is, a legfőbb istennő, a tiszta ég istennője.

Minden megtisztulásban benne van a nehézség. Amikor tudatossá válunk az elkövetett hibáinkra, akkor már lehetőségként jelenik meg az életünkben a fejlődés. Héra istennő sokszor akadályozta Héraklész sikerét annak próbái, a megtisztulását szolgáló beavatásai során.

Héraklész /latinul Herkules/ a szkíta-görög mondavilág legnagyobb hőse. Egyik gyermeke Szküthész, az utóbb róla elnevezett ország, Szküthia királya, a nagy szkíta királyok őse, aki méltóvá vált arra, hogy apja íját használhassa, és az övét viselhesse. Paksi Zoltán elemzi Héraklésznek, a Fény harcosának a beavatásait (Héraklész 12 munkája), amelyek tanításai örök értékeket hordoznak úgy, hogy a ma embere is tudja hasznosítani őket. Héraklész ember volt, emberi gyengékkel és jó tulajdonságokkal. Képességeit nemcsak saját dicsősége érdekében, hanem az emberiség javára is fel tudta használni. Az lett a jutalma – amire elődje, Gilgames hiába vágyott -, hogy elnyerte a halhatatlanságot. Áldozatával Zeusz az istenek közé és az égre emelte őt. A Herkules csillagkép emlékeztet a hősre. „A héraklészi útra lépő ember sorra ismeri fel belső szörnyeit, démonait, ítéleteit. Szembeszegül velük, s mert tudja, hogy ő a Fény gyermeke, törvényszerűen győzedelmeskedik, mint a sötétség felett a kelő Nap első sugara. Így győzedelmeskedünk mi is.”

Héra a feladatok nehezítésével érte el, hogy Héraklész méltóvá váljon az isteni címre. Az istennő könyörtelennek tűnik, de a magasabb cél érdekében tette, hogy Héraklész minden erejét felhasználja, erényeit megmutassa. Végül Héraklész elnyerte Héra lánya, Hébé (az örök ifjúság istennője) kezét.

A nehézségeken, a próbatételeken keresztül érkező tanítások és az így megszerzett tudás által tudunk fejlődni. Általuk bölcsebbé válhatunk, megtisztulhatunk és felszabadulhatunk. A nehézségek árán juthatunk a Teljesség felé.

 

https://csillagmesekucko.hu/wp-content/uploads/2020/06/Csillagmese_logo_Csillagmese-logo-white.png

© Minden jog fenntartva!

Nink Gabriella

LIBRA Magyarország Kft.

Cégj. 13-09-178181

Adósz. 25426920-2-13

error: A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll!!