VízöntőA SZATURNUSZ, MINT BOLYGÓ ÉS ŐSELV A VÍZÖNTŐ JEGYÉBEN

2021.01.29.

5 perc olvasási idő

 A bolygókat eleink bujdosócsillagnak, bujdosónak, vándorcsillagnak vagy prófétának nevezték. A Fényt a csillagok hordozzák és ők biztosítják a keretet, a statikus működést, míg a bolygók közvetítenek, és az Univerzum dinamikus, cselekvő működését fejezik ki.

A Vízöntő-jegy uralkodó bolygója – ahogyan a Bak-jegyé is – a Szaturnusz. A Bakban az anyaggá tömörödést, a Vízöntőben az energia szétterülését, azaz a szélsőségeket uralja.

Ha csak a Szaturnusz bolygó fizikai megjelenését nézzük, a Naprendszer utolsó, még szemmel látható és követhető bolygója, ő van a látható világ legszélső határán. De nem csak a két világ határán őrködik, analógiásan a Szaturnusz – a Bakban – a zárkák, a BöRtönök (vö. a BőR az emberi zodiákusban is a Bakhoz tartozik!), a zárt helyek őrzője. Ugyanakkor a kulcsok is nála vannak, ő az aki – a Vízöntőben – szabadon tud engedni, és segít megszabadulni a saját, önmagunkat gúzsba kötő korlátoktól. A Vízöntőben ez a tudatnak, a szellemnek a szabadsága. A szőlő analógiát hoztuk erre egy korábbi írásunkban, amikor a szőlő (Vízöntő képjel) BoGyójának (a BaK hangalaki megfelelője), szilárd burkának a megtöretésével, egy bizonyos érlelődési szakasz után a benne lévő tisztult szellemiség (spiritusz) – ami magyarul egyszerre jelent szeszt és szellemet – fölszabadul. Az erjedés és érlelődés ugyanaz az érési, tisztulási folyamat.

Vince vértanúhoz kapcsolódó magyar mondás, hogy „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”, azaz, ha Vince napján (január 22-én) eső esik, bőséges szőlőtermés várható. A vértanú legendája nem ad magyarázatot a szőlővel és a borral való kapcsolatára, de az adhat, hogy Vince névünnepe itt van a Vízöntőben, amihez az analógia szintjén a szőlő tartozik.

Garay János: Az obsitos című művének egyik képében is – amit Kodály Zoltán a Háry János alapjául választott – megjelenik a Bak közegén átömlő Vízöntő síkhullám pontos képjele: „A többi asztaloknál együtt és szerteszét/Vidám paraszt legények itták a hegy levét.” Az „együtt és szerteszét” elemi szinten a föld (Bak) és a levegő (Vízöntő) elemet jeleníti meg, amelyeket itt Szaturnusz folyamatos jelenléte köt össze. Tudjuk már, hogy az analógiák szintjén a hegy a Bakhoz, a szőlő pedig a Vízöntőhöz tartozik, így a „hegy levét” metafora is találóan tömöríti ezt a két minőséget (Pap Gábor nyomán).

Már írtunk róla, hogy a holló Szaturnusz madara, a megtartó erő képviselője, a remény megidézője és – nem mellesleg – szabadító madár. A holló a Vízöntő második Hold-háza, ezzel is szimbolizálja, hogy a Vízöntőben a felszabadulás ideje jön el.

Ugyanakkor Szaturnusz vigyázza, hogy szabadságunk ne legyen felelőtlenül határtalan – azaz mások rovására terjeszkedő -, a szabadon engedett energiákat megfogja, hogy tovább tudjon fejlődni a világ. A Kantában (Vízöntőben) korlátok között tartja a teremtő energiát, hogy legyen majd feltámadás a Kosban. (A Vízöntő régi magyar neve: Kanta.)

Szaturnuszhoz tartoznak a (karmikus) feladatok és a kötelességtudat. Úgy kell élni és alkotni, hogy időtálló legyen. Felelősséggel tartozunk mindenért, amit cselekszünk és azért is, amit elmulasztunk megcselekedni. A feladatokat megjelenítő Bak-időt a Vízöntőben az elvégzett munkákat követő felszabadulás ideje váltja fel. A sorsfeladatokhoz tartozó tisztító munka és a szabadság összekapcsolódik, egymás feltételeivé válnak. Az elvégzett, megtisztított szellemi-lelki-fizikai feladatok is magasabb szintre emelnek, elindulhatunk a felszabadulás útján.

Képünkön a késő középkori miniatúra Szaturnusz bolygó-istenséget jeleníti meg. A lábánál lévő két kis körön belül utalnak a két „otthonára”, a Bak- és a Vízöntő jegy-érvénytartamra.

A legtöbb ábrázoláson (ahogy itt is) a Vízöntő csak egy irányba önti a vizet, ami megtévesztő lehet. Ilyenkor maga a cselekedet, a kiöntés a hangsúlyos, ami analógiásan valóban megszabadulást jelent (különösen, ha itt a vízhez a negatív érzéseket kötjük). Ugyanakkor tudjuk azt, hogy csillagképi értelemben a Vízöntő nemcsak a Bak csillagképre terül rá (ez a múltba kiömlő vize), hanem a Halakra is – ideértve a Déli Hal csillagképet, amelynek legfényesebb csillaga, a Fomalhaut, a világ egyik oszlopa  – ráfolyik (ez a jövőbe kiömlő vize). A szabadság feltétele a tisztaság, ami nemcsak a múlttal kapcsolatos tisztítás, hanem a jövőért, a többi emberért is történik. A Halakra ráömlő Vízöntő hullámain érkezik az önfeláldozásra indító szellemiség. Itt már az ego, az önzés meghaladására van lehetőség, hogy másokért is képesek legyünk alkotni. Ha nem tudna érvényre jutni ez a szellemiség, az élet belemerevedne az önzésbe és rövid úton lecsengene. Nincsen enélkül megváltás…

A Vízöntőnek ez a két-, ellentétes irányú „átfolyása” eredményezi a precessziós nagy évben a Vízöntő téridő-egység „rendellenes” viselkedését, azaz a Vízöntő-paradoxont. A Vízöntő a szomszédos Halakra és Bakra (két irányban, mint síkhullám) terül rá, azok téridejéből gazdálkodik. Paradoxon, mert van is meg nincs is, de hatásában, energetikájában jelen van a mindennapjainkban.

 

https://csillagmesekucko.hu/wp-content/uploads/2020/06/Csillagmese_logo_Csillagmese-logo-white.png

© Minden jog fenntartva!

Nink Gabriella

LIBRA Magyarország Kft.

Cégj. 13-09-178181

Adósz. 25426920-2-13

error: A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll!!