5 perc olvasási idő
A misztikus zodiákus a lelkiség működését mutatja meg (lásd: Kérdés lehet – Mit takar a misztikus zodiákus kifejezés). Az ember három alkotóelem, a szellem, a lélek és a test egysége. A lélek mind a szellemiség, mind a testiség működését harmonizálja, irányítja. Az érzelem mozgósít és ösztönöz. A lelki indíttatást kontrollálja az ész és hajtja végre a test.
A Bikához, mint szellemi működéshez hangulati – érzelmi szinten Bika-lelkiség kapcsolódik, míg a testisége a szemben lévő jegy: a Skorpió.
Képünkön – Bálint Károly mézeskalácsos mintája – a Bika és a Skorpió (keleten Kígyó) összeírt képjelével találkozunk.
A Bika az egyedüli olyan évköri egység, amelynek a szellemiségét és a lelkiségét, vagyis a hangulati-érzelmi szféráját is a Bika-tulajdonságok határozzák meg. Az egész évkörön belül ez az egyetlen időszak, amikor a szellemiség és a lelkiség teljes összhangban működik. Ez azt jelenti, hogy a gondolatokat az érzelmek azonnal igazolják, azaz amit az elménk helyesnek ítél, azért magától értetődően lelkesedünk, és viszont: amihez hangulatilag, érzelmileg kötődünk, azt az elménk – a józannak itt egyáltalán nem mondható ész – ellenőrzés nélkül jóváhagyja. Ezért olyan nehéz kiemelkedni az élvezetekből. Ma is léteznek kultúrák, ahol fennmaradt a bikaáldozat. Ott – magas szinten értelmezve – nem annak a konkrét bikának kell meghalnia, hanem a bennünk lévő, már terméketlen, lehúzó erőknek, a meghaladott „bikaságnak”.
Legszebb hónapunk a május, minden érzékszervünk tobzódik: bársonyos érintések, színek, hangok, ízek, illatok vesznek körül bennünket. A természet elkényeztet hihetetlen gazdagságával és szépségével. Ilyenkor töltjük fel saját energiaraktárainkat, hiszen egész évben ebből az energiából „gazdálkodunk”, majd az önmagunkat meghaladó tendenciával (kiemelkedéssel), azaz önzetlenséggel teljesedhet ki a Bika tulajdonság.
Madách Imre művében, „Az ember tragédiájában” – ha a precessziós év oldaláról vizsgálódunk –, a Bika tulajdonságokat természetesen a paradicsomi szín idézi meg, ahol minden földi jó megadatik az első emberpárnak. Emlékezzünk rá: a Bika az érzéki örömök téridő-egysége az évkörben, a szerelem és nász időszaka ez. Éva is még az Édenben fogant, aminek hírét a mű végén mondja el Ádámnak.
A Bak jegy Bika dekanátusa is igen sok tanulsággal szolgál a Tragédiában, itt kerül sor az űrjelenetre, ahol a Földtől és a földi élettől végzetesen eltávolodott ember jelenik meg. „Ádám el akarja hagyni az érzéki valóság birodalmát. A szándék sikertelensége az, ami ehhez az állatövi jegyhez kapcsolja az űrjelenetet. Itt éppen arról van szó, hogy nem szakadhatunk el a Földtől, emberlétünk ehhez a bolygóhoz van kötve.” (Pap Gábor) Itt van feladatunk, itt kell megtanulnunk, hogyan lehet Emberhez méltón élni. Mivel a Bika föld-elemű jegy, természetesen a Föld Szelleme hozza vissza Ádámot az életbe.
Pap Gábor további fontos meglátása az, hogy amíg a Paradicsomban a nő, Éva a főszereplő – aki a Tragédiában a lelkiséget is képviseli (!) –, egyedül az űrjelenetben nem jelenik meg. Ahhoz, hogy Ádám el tudja hagyni a Földet, ember-mivoltának egyik összetevőjéről le kell mondania. Ne felejtsük el, a Földet nőneműnek tételezi az egyetemes csillagmítoszi hagyomány, rá vonatkozó magyar szavaink is – anyatermészet, anyaföld, szülőföld, Földanya, a föld méhe – mind erre hívják fel a figyelmet. Éva emiatt nem hagyja el a Földet, analógiásan ők egyek. Így a „Föld Szellemének hívószavával Éva is hívja Ádámot”. Az az elementáris erő, amely miatt ragaszkodunk a földi gyönyörökhöz, éppen ebből adódik.
A kis-év (a 365-366 napos év) keretében Szabó Gyula elemezte a Tragédiát, ahol a Bika évköri egysége a római színben érhető tetten. „Ez az a pillanat a tavasz és az emberi élet során, amikor a kikelet, a fiatalság szabadjára engedett mérhetetlen és méretlenül tékozolt erői vagy végleg kimerülnek, tragédiába fulladnak – vagy valamilyen magasabb vagy belső indíttatástól vezérelve irányt változtatnak és önkörük helyett hatásoknak engednek, áldozatra tesznek képessé. A Tragédiában ez az indíttatás Péter apostol alakján át érkezik, az év körén pedig a Tejút folyik itt keresztül, mely életünk alapjaival való összeköttetést, ahhoz való visszakapcsolás lehetőségét jelenti.” Álljanak itt az apostol szavai a Hatodik színből:
„Legyen hát célod: Istennek dicsőség,
Magadnak munka. Az egyén szabad
Érvényre hozni mind, mi benne van.
Csak egy parancs kötvén le: szeretet.”
