5 perc olvasási idő
A misztikus zodiákus a lelkiség működését mutatja meg (lásd: Kérdés lehet – Mit takar a misztikus zodiákus kifejezés). Az ember három alkotóelem, a szellem, a lélek és a test egysége. A lélek mind a szellemiség, mind a testiség működését harmonizálja, irányítja. Az érzelem mozgósít és ösztönöz. A lelki indíttatást kontrollálja az ész és hajtja végre a test.
A Halakhoz, mint szellemi működéshez hangulati – érzelmi szinten Vízöntő-lelkiség kapcsolódik, míg a testisége a szemben lévő jegy: a Szűz.
A Halak az évkör utolsó jegye, a befejezés, a lezárás tartozik hozzá, a természetet az elfogyó energiák jellemzik. A Vízöntő energiaáradást jelöl, és az ő többlet-energiája önt lelket a Halakba, így a túlélésre ad lehetőséget az, hogy a Vízöntő áthullámzik rajta.
A Halak víz elemű jegy. A víz eleméhez az érzelmek tartoznak, így a Halakban a legfontosabb feladat a befelé tájékozódás és a rendrakás az érzelmek szintjén, ugyanis a Vízöntő lelkiség – alacsony szinten – bizonytalan ide-oda sodródást eredményezhet a Halak esetében. A belső rend megalkotása lényegében tudatosodás, feltárjuk és megértjük érzelmi működéseinket.
Képünk Csenger református templomának festett kazettás mennyezetén látható. A sellő a Halaknak a Szűz évköri egységgel alkotott összevont képjele. A Halak szellemiség – Szűz testiség képletnek ellentmondani látszik ez a kép, ugyanis a sellőnek ember feje van (azaz szellemisége a Szűz) és hal a teste. Ez az ellentmondás egyrészt magyarázható a – precessziós nagyságrendben megjelenő – Halak-Szűz tengely fontosságának kiemelésével, illetve a Vízöntő paradoxonnal, másrészt pedig azzal, hogy a Halak – Szűz tengely érvényesülésekor a Szűz a meghatározó minőség.
A sellő tőlünk nyugatabbra a bujaságot jelenti, de ezen túl más (többlet) jelentése is lehet. A halkisasszony, a hableány, a sellő, a szirén – évköri keretben értelmezve – a Halak – Szűz tengely képjele, így mint ilyen, a jelenlegi világkorszak tanulságaira hívhatja fel a figyelmet egy templomi mennyezeten. A Halakban Vénusz szerelemistennő erőben van, így helye van együtt emlegetni a sellőt és a bujaságot, de vétek lenne ennyire leszűkíteni a szimbolikáját. A természetben akkor van szükség a szerelemcsillag közbenjárására – aki útjára indítja az életet -, amikor még mindenhol a halál uralkodik, így a kiolthatatlan szeretet motiválja, hogy a halálból új élet szülessen (a Kosban). Másrészt viszont, kísértésekkel körülvéve, az érzéki csábítások csapdájából csak az emelkedett szűzies szellemiség mentheti ki az embert.
A sellő kezében lévő „dolog” a Rák évköri egységet jelképező pelikán test-formáját idézi, amihez a nyári napforduló fénymaximumán a feltétel nélküli szeretet kapcsolódik. A Halak világkorszak a Szűztől született Megváltó világrajövetelével indul. A Halak ideje próbára teszi az emberséget, embernek maradni ebben az időszakban a legnehezebb, a legnagyobb kihívás. A haltestből kibújó szűz (tiszta) minőség analógiásan arra is utalhat, hogy sikerül-e az emberségnek kiemelkedni, a feltétel nélküli szeretetet a gondolatok, a szellem (fej) szintjére emelni és a krisztusi tanítások szerint cselekedni (kéz). Teljes tudatossággal (szembenéző emberfej) el kell tudni dönteni: egymásért (Ikrek) vagy egymásból (Halak) éljünk? (Az Ikrek úgy került az értelmezésünkbe, hogy a sellő kettős farkának párhuzamos függőleges tartása az Ikrek képjelét is megidézi.)
A Halakon átömlő Vízöntő síkhullám felfedezhető a pikkelyek rajzolatában. A sellő mozdulatában egyensúlyozást érzékelünk, és a lelkiség szintjén – a karok tartásában – megjelenik a Vízöntő Mérleg dekanátusa, ami egy templomi mennyezeten az ítélethelyzetre hívja fel a hívők figyelmét. (A Vízöntő paradoxon írásunkban utaltunk rá, hogy a Vízöntő a szomszédos Halakra „keresztező” hullámként, a Bakra „egyező” hullámként terül rá (a precessziós menetirányhoz viszonyítva). Ha a Halak és a Vízöntő dekanátusait vesszük figyelembe, akkor jelenleg a világhónapunk Halak dekanátusára így a Vízöntő Mérleg dekanátusa ömlik rá, ezért mondjuk, hogy ítélethelyzetben vagyunk.)
