6 perc olvasási idő
Népi műveltségünk a teljességet hagyta ránk, és ehhez azt a kozmikus keretrendszert alkalmazza, amelyben a keretet (akár az évkörben, akár a térben) az Állatöv, a cselekvéseket, a működést pedig a Hold-csomópontokkal kilencessé bővült „hét-bolygórendszer” bolygói, őselvei adják. Az évköri egységekkel már találkoztunk, most az adott jegy-érvénytartamban cselekvő bolygók viselkedésével ismerkedünk meg és azzal, hogyan és miről ismerhetjük fel őket egy-egy mesében, képzőművészeti- vagy irodalmi alkotásban.
Bolygónak, bujdosó csillagnak, bujdosónak, prófétának nevezik a hét, szabad szemmel is látható bolygót, amelybe a csillagmítoszi hagyományban a Nap és a Hold is beletartozik. A Szűz jegye a keretet, a díszletet adja a főszereplőnek: a hermetikus tudás Merkúrjának, aki nemcsak uralkodik, hanem erőben is van a Szűz havában. Merkúr a magasabb rendű tudás megszerzésének irányába ösztönöz bennünket ebben a jegyben.
A képen egy késő-középkori miniatúrán Merkúr bolygó-istenséget látjuk a láthatatlanná tévő kalapjában, kezében tartva a kígyós caduceus pálcát, csizmáján a szárnyakkal, amelyek jelzik gyors és fürge mozgását. Trónja kerekén a két otthona: a Szűz és az Ikrek képjele jelenik meg.
A Szűzben a Merkúr uralomban van. A Szűzben a rendezett, rendszerezett tudás közegét teremti meg a Merkúr, a teljes jegy-érvénytartamon keresztül érezteti a hatását, így meghatározó a racionalitás szintjén működő értelem tiszta ereje, a tanult dolgoknak a maga idején és helyén való használata. Napjaink tudományossága, a tudós alakja tartozik hozzá, a részletezés, a megkülönböztetés és a módszeresség, ami elsősorban a számokon, illetve a rendszereken alapul. Természetesen itt nem személyekről, hanem energiaműködésről beszélünk. A jól működtetett Szűz-Merkúr rendszert és racionális tudást, megértést és rendet ad nekünk, de alacsony szinten az ész-érvek minden más vezérlő elv fölé emelése lelketlenné tehet bennünket. A dolgok futószalag-szerű előállítása, azaz sokszorozása, túlzott analizálása és szétdarabolása (népmeséinkben a hős szétdarabolása a Szűz veszélyeire figyelmeztet) a teljesség megélésének a lehetőségét zárja el előlünk.
A jelen világkorszakban a Halak szellemisége határozza meg a világ működését, a testi megvalósulást az ezzel szemben lévő Szűz képezi, napjainkat ebben a keretrendszerben éljük. Pap Gábor művészettörténész Madách Imre Az ember tragédiája művét is elemzi asztrálmítoszi szempontból, mégpedig a precessziós nagy-év menetében. Ennek a kornak a veszélyeire figyelmeztetve idézzünk tőle: „Ha ennek {t.i. a Szűz} tulajdonságrendszernek a negatív megjelenéséről adtak valaha gyilkosan igaz képet a világtörténelemben, akkor a Tragédia falanszter-jelenete az. … A Szűz-mentalitásnak azzal a megnyilatkozásával kerülünk itt szembe, amely minden emberi kapcsolatot dologi kapcsolattá alacsonyít. … Az érzelmeket egyszerűen nem értik. A szerelmet őrületnek tartják, a gyermekéhez ragaszkodó anya érzését anakronisztikusnak, idejétmúltnak, a hazaszeretetet kisszerűnek. … A megélhetés, az ésszerűség és a célszerűség vezérel minden tettet. Ha mindez túlsúlyba kerül egy társadalomban: nos, az maga a falanszter.”
A Szűz magas szintű működésével pl. Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde színjátékában találkozunk. Miközben Csongor a legmagasabb rendű szeretetet keresi, Tünde beavatása is megtörténik. A tündér a Szűz jellemző megjelenése a magyar népmesékben. Tünde elmegy az Éjhez (szintén Szűz képviselet), aki a monológjában egy fenséges teremtéstörténetet mond el, amelyben a Szűz ciklikus, gyűrűs működését ismerjük fel. A Szűz tulajdonság teremteni nem képes, hanem alakot-testet ad, ez a legmagasabb rendű feladata. Tünde „tündér szűzleány” a szülést tanulhatja meg az Éjtől, „szűz-anyává” kell nemesednie, és ehhez a teremtett világ eredethelyéig – ahol először szült a Mindenség nőnemű képviselete, azaz ahol a Világot szülték – kell leereszkednie. Ahhoz, hogy elérje ő is a célját, ha „égi széppé” akar válni, ha az „egy szerelmet” meg akarja élni, akkor ebből a ciklusból – ami az ő esetében a tündéri halhatatlanságot jelenti – ki kell lépnie. Csak lemondás árán, a teljes, feltétel nélküli áldozatra való hajlandósággal tud a legmagasabb szintre feljutni. Minél magasabbra akar emelkedni, annál mélyebbre kell alászállnia (szintén Pap Gábor nyomán). A Szűz minőség az, aki a mélybe merülve, elindul az alsó világok felfedezésére, a Fény keresésére és megtalálására (a Szűz csillagkép már az Égi Egyenlítő alá bukik), hiszen a szűzanyaságban a Fény fogan meg, a Fény által való termékennyé válás történik.
A Szűzben a Merkúr erőben van. Különleges és egyedülálló helyzet az évkörön, hogy a Merkúr ugyanabban a jegyben van otthon és erőben. Az erőben lét azt jelenti az asztrológiai hagyomány szerint, hogy a bolygó mintegy felvillanás szerűen érezteti a hatását az adott jegyben. Úgy tartják, hogy maga a Merkúr bolygó mérete és gyorsasága miatt túl kicsi és gyenge ahhoz, hogy ne ott legyen erőben, ahol otthon is van. Merkúr örökmozgó, híreket hozó-vivő, magas tudású minőség. Ezzel a szereppel úgy is „találkozhatunk” a mesékben, hogy soha sincs ott, ahol éppen szükség lenne rá.
Van egy jézusi mondás: „Bizony mondom nektek egy próféta sem kedves az ő hazájában” (Lukács 4.21.). Ezt annak a kifejezésére mondják, hogy gyakran éppen a közvetlen környezetünktől nem kapjuk meg a méltó elismerést. A keserű tapasztaláson túl, hogy nem azok méltányolják tetteinket, akikre a leginkább számítanánk, ez arra sarkall, hogy távolodjunk el kissé és más szemszögből is lássunk rá magunkra. A mondás alól egyedül a Szűz jegyében uralomban és erőben lévő Merkúr a kivétel (a régiségben prófétáknak nevezték a bolygókat is), aki folyamatosan és hirtelen felbukkanóan is érezteti a hatását. Mindez kihívás elé állít bennünket: a hideg, számító, kritikus, megmerevedett ész-érveinket, nézeteinket, esetleg kényszeres szokásainkat, megszokott szabályainkat vizsgáljuk felül, próbáljunk meg kilépni azokból a keretekből, amelyek beskatulyáznak bennünket, oldódjunk és vigyünk lelket, önfeledtséget a hétköznapokba.
A Szűzben a Jupiter száműzetésben van. Jupiter a szeretet bölcsessége, ami emberszeretetben, erkölcsben, lelki nemességben, jóságban és adakozásban nyilvánul meg. A Szűz energiák alacsony szintű működésekor a nagylelkűség és a kegyelem háttérbe szorul a (ki)számító racionalitással szemben, de a vert helyzetben a “Köpönyeges Madonnához” még lehet fordulni, a legmagasabb Szűz-minőség, a Szűzanya, a Könyörületesség Anyja még felülbírálhatja a ráció által megfogalmazott ítéletet, a köpönyege alá fogadja az oltalmat keresőket és közbenjár a bűnösök védelmében. A jelen világkorszakban a precesszió miatt a Szűz tartja a kezében az igazság mérlegét (a lélekmérlegelés Szent Mihály arkangyal feladata).
A Szűzzel szemben a Halakban van otthon Jupiter. A Szűzben otthon lévő Merkúr és a szemközti jegyben a Jupiter teljességet tud alkotni, ha magas szinten úgy működtetjük őket, hogy mindkettőből a legjobbat hozzuk ki. Mindkét bolygó a gondolkodás, a tanulás képviselője. A Merkúr a hétköznapi, a Jupiter a hosszú távú, tágabb, az élet igazságra irányuló gondolkodás őselve. A teremtett világ működésének megismerésében az azt létrehozó teremtő elv megismerése is elengedhetetlen.
A Szűz havában esedékes munkák megidézésekor sokszor a cséplés művelete jelenik meg. A cséphadaró (akárcsak az ostor és a pöröly az Ikrek kezében) a Halak világkorszakban a serkentés analógiája lehet, hogy ne egymás ellen harcoljunk, hanem egymásért, a bennünk rejlő értékek és a teljes emberség kibontakoztatása érdekében emeljük egymást.
A Szűzben a Vénusz erővesztésben van. Racionális közegben az érzelmek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem érvényesülnek. Ha belegondolunk népmeséink tanításaiba, a Szűz alacsony szintjét megjelenítő boszorkányra nemigen hat a Vénusz harmónia-teremtő igyekezete.
