6 perc olvasási idő
A Szűz havában (augusztus 23-szeptember 22) a Merkúr van otthon. Merkúr (a görögöknél Hermész) volt az egyetlen isten, aki az Alvilágba is bejárhatott, övé a hermetikus, titkos tudás, ő a beavatás ősi szimbóluma. Minden beavatás a halálon keresztül történik, de ez nem feltétlenül jelenti a szó szerinti halált, hanem inkább fejlődést, egy magasabb szintre emelkedést (Paksi Zoltán nyomán).
Merkúrhoz tehát a tudás átadása, megértése, megértetése kapcsolódik. Az Ikreknél már utaltunk rá, hozzá analógiásan a mozgékonyság, a kíváncsiság és az értelem tartozott. Az Ikreknél a tudás még szerteágazó, úgymond rendezetlen, ezen a szinten pl. a garabonciás a készen kapott tudását még nem képes kifogástalanul irányítani. A Szűz formai jegye a lépcső, azaz rá a lépcsőzetes tudásszerzés a jellemző. A tanult dolgokat fokról-fokra ismeri meg, megtanulja beosztani és részleteiben, mindent a maga helyén és idejében használni. Ezért tartozhat hozzá napjaink tudományossága, a tudós alakja. A „füves asszony” a Szűz-tulajdonságok jellegzetes képviselője a népi hiedelemvilágban.
A Szűz-tulajdonság alacsony szintű működésekor, ha az analizálást, racionalitást, kritizálást túlzásba viszi, nem tud a teljességbe (az egészbe) visszajutni. A józanész minden más vezérlő elv fölé emelése lelketlenné teheti, nem tud – és másokat sem enged – kibontakozni. Ez a tulajdonság – alacsony szinten – képes leginkább a lelkiséget a tudatával áthatni. Így az észszerűség, a következetesség, az elemzés képessége miatt eljuthat a számításig, a hitetlenségig, sőt a könyörtelenségig. A képen a Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei Teresztenye református templomának festett kazettás mennyezetén a “Puttó”-t láthatjuk, aki a hangsúlyos szellemiség vezéreltségű (fej!) Szűz-minőség képjele.
A Szűz havában lehetőségünk van a rendezésre való ráhangolódásra. A Szűzhöz tartozó, és a magasabb szintre emelkedés érdekében megvalósítandó lehetőség a térben és időben történő helyretétel. Érdemes ilyenkor megkeresni, hogy mi nincs rendben, a helyén az életünkben. Ha nincs rend, miért nincs, hol romlott el, hol van a dolgok forrása? Ki mint vet, úgy arat. Ha Fényt vetünk, Fényt aratunk. Először mindenkinek önmagában kell rendet rakni, és tekintettel arra, hogy mindannyian kis univerzumok vagyunk, az önmagunkban történő rendrakás a környezetünkben is megjelenik. Az eddig tanult és tapasztalt dolgokat a helyükre kell tenni és munkálkodni kell a hiányosságokon. Érdemes ilyenkor tudatosítani az el nem végzett munkákat, vagy a nem megfelelően elvégzett feladatokat. Ez egy tisztító munka, rendrakás, aratás majd újra vetés. A Szűzben a részletek is nagy jelentőséggel bírnak.
A szüzesség testi és lelki tisztaság. Minden korban, minden olyan vétket, amelynél egy ember túlságosan kötődött az érzéki valósághoz, a szüzességgel szűrték meg. Ennek legmagasabb szintű megjelenése a keresztény világban a szűzanyaság. Utaltunk már rá, hogy a Szent Koronán 1613-ban még a Szent Szűzanya képe volt a jelenlegi Dukász kép helyén. A Szűzanya képe Tamás apostolt takarta el úgy, hogy Tamásnak csak a feje (a szellemisége) volt látható. Tamás apostolnak éppen az volt a vétke, hogy csak azt hitte el, amit látott, érzéki típusú, közvetlen tapasztalaton alapuló bizonyítékot kért olyan tényre, ami lényegénél fogva érzékfeletti (Pap Gábor nyomán). Ha belegondolunk, napjaink természettudományos álláspontja is ez. Ha valami tapasztalható, akkor létezik, ha nem tudjuk az érzéki szinten kimutatni, akkor nincs is, vagy sarlatánság (pl. homeopátia, rezgésekkel való gyógyítás). A Szűzanya éppen ezt a gondolkodásmódot szűrte meg, nem engedte közvetlenül megjelenni a világban.
A szűzanyaságban Fény által való termékennyé válás történik, és a Fény fogan meg. A szűzen szülés jelképe az, hogy úgy tud kiszabadulni védő-óvó burkából az élet, hogy nem sérül meg általa a Szűz minőség. A Szűz-tulajdonságok jelölésére a legrégibb idők óta használja az emberiség a tükröt. A tükrösök átlátási lehetőséget biztosítanak egy másik világba. Ezért is volt nagyon fontos üzenete azoknak a képeknek, amelyeket pl. a pásztorok a tükröseikre (négyzet, téglalap, kör, ritkábban ovális alakú, levehető fedéllel ellátott, kézbevaló, lapos fadobozka, amelynek a fedele alatt – gyakran mindkét lapján – tükröt helyeznek el) faragtak. A tükör úgy közvetíti a Fény-minőséget az emberi közegbe, hogy közben maga sértetlen marad. Analógiásan: a kereszténységben Jézus Krisztus az „Igazság Napja”, Szűz Mária pedig az „Igazság Tüköre”.
Az Igazság Napja újra és újra megszületik az évkör rendjében. A szülés-születés pillanatát örökítik tovább a szkíta és honfoglalás kori veretek. Az alsó, bal oldali képen egy szkíta aranyveretet látunk, a Szárnyast (Szűz), mint Napot szülő anyát. Az alsó része mintegy szétcsapódik, és megszületik a Nap. (Ha gondolatban megfordítanánk a képet, akkor is ismerős képjelet kapunk erről a részről: a Kos évköri egység jobbra-balra szétnyíló jelét, amely – ugye, emlékszünk még – a tavaszi napéjegyenlőség idején képviseli a Fény győzelmét a sötétség fölött). A jobb oldali alsó kép egy honfoglalás kori veret (Berettyóújfaluból), ugyanennek a szellemi vonulatnak a folytatója, azzal a különbséggel, hogy itt képírásba foglaltan növényként jelenik meg ugyanaz a tartalom (ne felejtsük el a „nő” szavunk két dolgot fejez ki, igeként és főnévként, és mindkettő a Szűz felé vezet bennünket). A Szűz nem teremt, hanem alakot ad, nélküle nincs testet öltés. Az anya szerepe: testet adjon, olyan léptékre hozzon, hogy a lélek emberszabásúként tudjon megjelenni a földi keretek között. A monstranciák (Úrmutató) is az élet kapuját, Szűz Mária „kapuját”, azaz a nőiség elvét mintázzák, amelyekben megszületik a Fény, megjelenik benne a „Világ világa/virágnak virága” (Ómagyar Mária-siralom), azaz Jézus.
