5 perc olvasási idő
Tovább ismerkedünk az évkörben kirajzolódó keresztekkel. Az évkör négy legfontosabb pontja a kardinális vagy sarkalatos kereszt végpontjai a Nap fordulatait jeleníti meg, és a sarkalatos pontok a négy évszakot jelölik ki. A két szélsőséget a nyári- és a téli napforduló adja. A kiegyenlítődés – egyforma hosszú nappalok és éjszakák – a napéjegyenlőségi pontokon, a tavaszi- és őszi napéjegyenlőség napján történik.
A Kosban, a tavaszi napéjegyenlőség idején a fény-árnyék kiegyenlítődik, a nappal és az éjszaka egyforma hosszúságú, ettől kezdődően nő a fénnyel teli órák száma, új élet indul el, új idő születik. A Feltámadás-ünnep eredetileg a napéjegyenlőséget követő első holdtöltéhez igazodott, függetlenül attól, hogy ez a hétnek melyik napjára esett. A tavaszi napéjegyenlőség után, ami a fény győzelmét hozta a sötétség felett, a Nap “bevárja” égi társát, a Holdat, amíg megtelik, hiszen halál nélkül nincs feltámadás. A Holdhoz az ősiség óta hozzátartozik a halál, a Hold az átváltozás, a növekedés-fogyás, a halál-újjászületés, az újrakezdés szimbóluma is. Az újjászülető Fény teljessége a Holdban teliholdkor tud megnyilatkozni, így csak a két „nagy megvilágító” együtt tündöklésével következhet be a megújulás. Ahogy a természet újjászületik és feltámad, úgy Jézus Krisztusnak, a teremtett világban működő teremtő erő emberszabású képviselőjének is ekkor, Húsvétkor ünnepeljük a feltámadását.
A kardinális kereszt két végpontján, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőségnél hangsúlyos az egyensúly. Analógiásan a Mérlegnél „vonul” az életmenekítő bárkába az élet, ami majd a Kosban születik újjá. Ha a mérlegelés pontatlan és emiatt egyensúlytalanság van, akkor a túlsó oldalon (a Kosban) a testi megvalósulásnál vagy nem támad fel senki és semmi, mert nem marad élet, ami ki tudna bontakozni, vagy megbomlik az arány így többségében a kártevők bújnak elő. Aránytalansághoz vezet az is, ha olyan is bejut a bárkába, ami nem odavaló, mert akkor az is megszületik a Kos időszakában. A másik oldalról viszont, ha a Kosban történik egyensúlytalanság, akkor – mivel a Koshoz a harc tartozik – előfordulhat, hogy nem lesz túlélő, aki menedékbe vonulhatna a Mérlegben.
Pap Gábor elemzése mutatott rá, hogy Katona József Bánk bán című műve méltán állja meg a helyét a világirodalomban, ami nem egyszerűen a nemzeti sérelmek drámája (ahogyan tanultuk), hanem „egyedülálló tökéletességgel helyezi el a drámai cselekményt, a karaktereket abban az asztrálmítoszi keretben, amelyben minden kozmikus összefüggés – a tengelykapcsolatok (vagyis a szellemiség-testiség viszony), a misztikus zodiákus (a szellemiség és lelkiség kapcsolata), a trigonok (az azonos elemi minőségekhez tartozó jegyek) – tökéletesen szolgálja a mű egyetemes mondanivalóját” (Kardos Géza). Tudni kell, hogy az évkörön rendkívül szigorú megkötöttség vonatkozik a jegyekre és a közöttük fennálló kapcsolatokra, emiatt ez a rendszer jól és nagy mélységekig vizsgáztatható, nem lehet a véletlenre fogni a megfeleléseket. Írásainkban többször hivatkozunk a műre, de mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hogy olvassák el magát a drámát (talán sok év után először és érettebb fejjel, mint az iskolában) és Pap Gábor elemzését („Bánk bán a világdráma színpadán”).
A Bánk bánban Mars egyik otthonához, a Kos jegyéhez Solom mester rendelhető. Vert helyzetben, az utolsó pillanatban kardjával vágja szét a halálos feszültséget és menti meg a király gyermekeit és Ottót (Gertrudis öccsét) a lázadóktól. Amikor senki sem mer kiállni Bánk bánnal párbajra, ő vállalja, hogy megvív vele. Pap Gábor ugyanakkor arra is felhívja a figyelmünket, hogy a tavasz a negatív tendenciákat (a kártevőket) is életre segíti, ezért tudja később Ottó legyilkoltatni Melindát és Petur bánt.
Munkácsy Mihály is sokszor képírásban fogalmaz a képein, és az Állatöv valamennyi képviselője a „Krisztus Pilátus előtt” című festményén is megjelenik. Ezen a remekművön látható egy szereplő a népből, akinek „a lelke fehérlik”, fehér ingben két kezét magasba lendíti, így kezével a Kos mozgásdiagramját és egyezményes jelét rajzolja. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a Jézust körbeálló emberek közül vannak olyanok, amelyek tiszta lélekkel vallják Jézus tanításait és a szeretet törvényét, bármilyen is lesz Pilátus döntése, bizakodhatunk abban, hogy lesz feltámadás.
Képünkön a székelydályai (Székelyföld) református templomban található fejét jobbra-balra fordító nagy madár, a Kos évköri egység képjele látható. A fej mozdulatának közén hangsúlyosan újra megjelenik a Kos kirobbanó energiája és jele. Korábban már találkoztunk ezzel a képírással, ami a Kos szokványos jele a magyar népművészet más ágaiban, és más egyéb kazettás mennyezeteken is sűrűn előfordul (pl. Csengersima, Gyügye, Tancs, Bánffyhunyad). Nem egy kétfejű madarat látunk, hanem a természetben ilyenkor esedékes Fényt felemelő erő folyamatábráját, hiszen a felfelé, a Fény felé emelkedést a madárral lehet a legjobban kifejezni.
Mivel szellemi értelemben a Kos havában vagyunk, a fej a Kos, a feltámadás mozgásdiagramját írja le. A madár pikkelyes teste pedig a Kost megelőző Halak évköri egységét – de talán még a precesszió miatt a Kos mögött látható Halak csillagképet – is megidézi. Az a tény, hogy szárnyakat látunk a pikkelyek mellett nem lehet ellentmondás, hiszen a halaknak is van szárnya, az uszonyt szárnynak is nevezik. Másrészről a Halakkal szemben a Szűz jegye, illetve csillagképe helyezkedik el. A Szűz csillagkép régi magyar neve: Szárnyas. Népmeséinkből pedig azt tudjuk, hogy a Halak-Szűz tengely érvényesülésekor mindig a Szűz, a Szárnyas a meghatározó.
Ez a középső tagozat így a Halak világkorszakot is behozhatja az értelmezésbe. A Halak kettős jegy, így benne elsődleges jelentősége a kapcsolatoknak (pl. párkapcsolatnak) van. Mivel a Halak vizes jegy is, és a víz eleméhez a lélek és az érzelmek tartoznak, így ez a korszak az emberi kapcsolatok lelki tartalmára hívja fel a figyelmet. Éppen a kapcsolatainkon keresztül kapjuk a legtöbb feladatot és tanítást ahhoz, hogy fejlődjünk. Ezek megvalósításához a legfontosabb „segítőnk” a szeretet, amit a madár keblén, lelkiségén megjelenő szív is kiemel.
