3 perc olvasási idő
A Jupiter analógiák írásunkban utaltunk rá, hogyan jelenhet meg a képzőművészetben az asztrálmítoszi keretrendszer, illetve mely „honfoglaló” vezérnek, törzsnek, illetve a hét napjai közül melyiknek feleltethető meg egy-egy őselv. Most a Szaturnusz elvének bemutatásával folytatjuk.
Képünkön Szinyei Merse Pál Majális című képének egy részlete látható, amelyen a hétbolygó-rendszer bolygóit ismerhetjük fel – emberalakban. A kép előterében Szaturnusz férfias képviselője jelenik meg. Fekete kabátjában, térdére támaszkodva egy palack italt vesz ki talán egy kis forrás hűs vizéből. Már tudjuk, hogy az emberi zodiákusban a térd a Bak megfelelője, a lábszár pedig a Vízöntőé. A képen mindkettő hangsúlyosan szerepel. Szaturnusz a Bak (ezt a fekete kabát is hangsúlyozza, hiszen a Bak az év legsötétebb időszaka) és a Vízöntő ura az évkörben. De ennél is hangsúlyosabb az úriember kalapja. Ha egymás mellé tennénk a Szaturnusz bolygó képét annak jellegzetes gyűrűjével együtt és az úr kalapját, ugye egyértelmű az analógia?
Korábban azt is említettük a fent hivatkozott írásban, hogy a hétbolygó-rendszer a mozgó népcsoportoknak is a jellegzetes szerveződési modellje. A hazataláló magyarság – és a karavánok – szerveződése is ennek a rendszernek az analógiájára épült. (Emlékszünk: elöl halad a karavánvezető – a fürkész, vagy előörs -, utána a fegyveres védelem, majd a nép, a „had” következik. A leghatalmasabb vezető a karaván közepén helyezkedik el testőrökkel körülvéve. Utána a karavánhoz csatolt részek következnek, majd a vendégek, végül a szabad emberek a szakrális vezetővel zárják a sort.)
Szaturnusz megfelelője a mozgó népcsoportokban, illetve a karavánokban a csatolt nép, akit a karaván visz magával. Ők azok, akik csatlakoztak, illetve akiket hozzá csatoltak a népcsoporthoz, karavánhoz (azaz nem a népcsoport vagy karaván saját népe).
A vezér-névsorok és a törzsek névsora is jól azonosíthatók a bolygótulajdonságokkal. (Krónikáinkban kétféle vezér-névsor maradt fönn. Anonymustól ránk maradt névsor: Álmos, Előd, Ond, Kund, Tas, Huba és Tuhutum; a krónikák vezér-névsora: Árpád, Szabolcs, Gyula, Kund, Lehel, Bulcsú és Örs. A héttörzs-névsor: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi.)
Szaturnusz képviselője Anonymus vezérei közül Tas; a krónikás névsorban Gyula, a törzsek közül pedig Jenő. Tas neve törökül követ jelent, és tudjuk, hogy a kő, mint a legszilárdabb elemi minőség – ahogy a só is, mint a legelemibb kristályszerkezet – Szaturnusz őselvéhez, mint megtartó erőhöz tartozik. Szaturnusz régi magyar neve: Székelyek csillaga. Gyula az erdélyi szerepkör képviselője, ő felel meg az összetartás- és az örökkévalóságnak szánt értékek megőrzés-szerepének. JeNő hangalaki megfelelője a JöN igének, így tudjuk a csatlakozott népnek, a hozzánk „jövő” törzsnek megfeleltetni Szaturnuszt.
A magyar műveltségben Szaturnusz napja a csütörtök, míg az indoeurópai népeknél a szombat (gondoljunk a latin Saturni, az angol Saturday, vagy a héber sabbat és „m” betűs formájából származó olasz Sabato, spanyol Sábado, német Samstag és a francia samedi szavakra).
