NyilasJUPITER ANALÓGIÁK – FESTMÉNYEK, VEZÉREK ÉS A HÉT NAPJAI

2020.12.16.

6 perc olvasási idő

Ha egy műalkotás a képzőművészetben, a népművészetben, az irodalomban vagy a zenében egyetemesen akar fogalmazni, akkor a mondanivalóját, a képeit, a dramaturgiát asztrálmítoszi keretrendszerben fogalmazza meg. Az egyetemes művelődéstörténet tele van olyan utalásokkal, amelyek alapján felismerhetjük, hogy melyik jegy-érvénytartamra utal a mű, vagy melyik cselekvő bolygó milyen tulajdonságát jeleníti meg.

Egy kép többet beszél ezer szónál, így lássunk példának egy ismert festményt. Szinyei Merse Pál Majális című festményén művészien jeleníti meg a hétbolygó-rendszert. A bolygók analógiáinak bemutatásakor ennek a festménynek a szereplőin keresztül mutatunk be egy-egy bolygó-tulajdonságot.

Képünkön a Majális című kép egy részlete látható. Jupiter férfias képviselője átlósan jelenik meg a képen, tüzes-vörös takarón. A Nyilas a tűz elem képviselője az Állatövben és Jupiter egyik otthona. Ez a tűz a belső tűz fénye, Jupiter őselve, a szeretet bölcsessége, ami emberszeretetben, erkölcsben, lelki nemességben, jóságban és adakozásban nyilvánul meg. A földit égivé szenteli, fénylővé változtatja. A tűz a lobogásában az ég felé tör, ahogy advent idején a lélek is ezt teszi. Az átló a Nyilas irányultsága.

A képen nekünk háttal jelenik meg az őselv képviselője. Befelé fordulása a másik otthonát, a Halakat is megidézi. Ha felfelé akarunk tájékozódni, befelé kell elindulni, teljes ráhangolódással és befelé érlelődéssel tudunk eljutni önmagunk és a világ megismerésének lehetőségek szerinti legmélyebb pontjáig. Van még egy magyarázat arra, hogy most miért fordít hátat nekünk a Magyarok csillaga. Aki még emlékszik a Halak világkorszakot bemutató írásunkra, ott megjegyeztük, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a magyarság – mint a Nyilas képviselője -, a Nyilas-Ikrek tengelyre merőleges Halak-Szűz tengelyben. A merőleges irányból érkező hatások ki tudnak zökkenteni a helyes útról, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy valakit épp a rossz útról „tesznek” a helyes irányba. Most elsősorban magunkra, mint egyénekre számíthatunk, hogy magyarságunkat átsegítve ezen a korszakon, magyarok és Emberek maradhassunk egy kihívásokkal teli világban, vigyázva arra, hogy az egymásért való küzdelmünk ne csússzon bele egy alacsony szintű, egymás rovására érvényesülő működésbe.

A kép többi szereplőjét is megismerjük majd – asztrálmítoszi szempontból is – a jövőben.

A hétbolygó-rendszer analógiájára létrejött hetes rendszer a világ élő, szerves és folyamatszerű működését teszi lehetővé (míg – ahogy korábban említettük már – a tizenkettes rendszer a keretet, a stabilitást, az állapotszerűséget biztosítja).

A hétbolygó-rendszer a mozgó népcsoportoknak is a jellegzetes szerveződési modellje. A magyar nép a hét törzs szövetségét hozta létre akkor, amikor a nép apraja-nagyja, családok, vezérek, katonák felkerekedtek a második hazatérésre. Egy apró kitérő: fontos mozzanat az árpádi honfoglalás, de nem ezzel indult a magyarság megjelenése a Kárpát-medencében. A magyar hagyomány Atillát nem hun-, hanem magyar királynak mondja (egyik fia Csaba királyfi), sőt történeti forrásokban szkítaként is szerepel (Priszkosz rhétornál, aki az V. században Atilla udvarában tartózkodó diplomata és történetíró volt). Szkíta utód nép és király egy van Európában, ez a pedig a magyar nép és a magyar király.

Ha egy nép hatékonyan akarja a mozgását megszervezni, akkor a hétbolygó-rendszer analógiájára érdemes azt megvalósítania. Ez szűkebb körre is igaz lehet, például a beduinok karavánjai a mai napig ilyen szervezettségben vonulnak a Szaharában. Elöl halad a karavánvezető – a fürkész, vagy előörs -, utána a fegyveres védelem, majd a nép, a „had” következik. A leghatalmasabb vezető a karaván közepén helyezkedik el testőrökkel körülvéve. Utána a karavánhoz csatolt részek következnek, majd a vendégek, végül a szabad emberek a szakrális vezetővel zárják a sort.

Pap Gábor művészettörténész mutatta ki a „Hazatalálás” című könyvében, hogy akár a vezér-névsorokat nézzük, akár a törzsek névsorát, „egészen jól azonosíthatók a bolygótulajdonságokkal, sokkal jobban, mint hinnénk”. Krónikáinkban kétféle vezér-névsor maradt fönn. Az egyiket Anonymus hagyta ránk: Álmos, Előd, Ond, Kund, Tas, Huba és Tuhutum (akit hol Töhötömnek, hol Téténynek ejtenek ki); a másik pedig a krónikák vezér-névsora: Árpád, Szabolcs, Gyula, Kund, Lehel, Bulcsú és Örs. (Az ekkor használt személynevek jó része méltóságnév eredetű, ezért lehet eltérés.) Bizánci forrásokban fennmaradt egy héttörzs-névsor is: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi.

Ahogyan a karavánoknál, a hazataláló magyaroknál is a szakrális vezető zárja a sort: Anonymus névsorában Tuhutum/Tétény; a krónikás névsorban Árpád; a törzsek közül pedig Keszi. A jupiteri kiteljesedettség üzenete (KeSZi – KéSZ) jelenik meg a Keszi törzs nevében. A Tétény név az avar kori méltóságnak, a tudunnak a névváltozata, amelyik szintén szakrális vezetőt jelölt.  A sorrendben ő az utolsó, de első, hogyha szellemi típusú vezérlést kíván a magyarság. A Magyarok csillagának képviselője a szabad magyarokkal együtt haladt. A „szabad” szó a „szombat” szavunkkal cseng össze, ezért is maradt meg úgy a hagyományunkban, hogy a szombat Jupiterhez tartozik. (Szabadka a szombat napi vásárokról kapta a nevét, ahogy Szombathely is.) Az indoeurópai népeknél a Jupiter napja a csütörtök.

A magyar művelődésnek van egy önálló kozmológiai rendszere, ami a nyelvünkben tükröződik, és ami a hét napjainak jelenlegi elnevezéseiben is még sértetlenül megőrződött. A hivatalos álláspont ettől eltér, eszerint a hét napjainak elnevezéseit is innen-onnan kölcsönöztük… Mindegyik bolygó analógiájának ismertetésénél kitérünk a hét napjainak elnevezésére, ahol egy másik megközelítést is bemutatunk.

https://csillagmesekucko.hu/wp-content/uploads/2020/06/Csillagmese_logo_Csillagmese-logo-white.png

© Minden jog fenntartva!

Nink Gabriella

LIBRA Magyarország Kft.

Cégj. 13-09-178181

Adósz. 25426920-2-13

error: A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll!!