KosA KOS HAGYOMÁNYAI ÉS JELES NAPJAI–VÁNDORLÓ ÜNNEP: HÚSVÉT

2020.04.10.

8 perc olvasási idő

Ahogyan a Föld felszíne nem egyenletesen telített energiákkal (biztosan többen találkoztak már a földsugárzások fogalmával), és vannak helyek, ahol a földfelszín energia-kisugárzása jelentős (pl. zarándokhelyek, templomok), úgy az időkör sem egyöntetűen telített energiákkal. Az igazi ünnepek ezekre a kiemelt időpontokra esnek, a Fény születéséhez (Karácsony), győzelméhez (Húsvét) vagy kiáradásához (Pünkösd) kötődnek. Szent helyen lenni szent időben, ez az igazi ünnep.

A Húsvét mozgó ünnep, de mindig a Kos havába esik. Az újjászületés és Jézus feltámadásának ünnepe, de Nap- és Hold-ünnep is egyben, mert a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21) követő Hold-tölte utáni vasárnapon és hétfőn tartjuk. Eredetileg a napéjegyenlőséget követő első holdtöltéhez igazodott, függetlenül attól, hogy ez a hétnek melyik napjára esett. Az indoeurópai kultúrában a Nap napja a vasárnap, a Hold napja pedig a hétfő, ezért is rögzült így az ünnep. (A magyar hagyomány eltér ettől, nálunk kedd a Hold napja, szerda pedig a Napé.)

A tavaszi napéjegyenlőség után, ami a fény győzelmét hozta a sötétség felett, a Nap “bevárja” égi társát, a Holdat, amíg megtelik, hiszen egyrészt halál nélkül nincs feltámadás. A Holdhoz az ősiség óta hozzátartozik a halál, a Hold az átváltozás, a növekedés-fogyás, a halál-újjászületés, az újrakezdés szimbóluma is. A magyar nyelvben a “HoLD-HoLT” egymás hangalaki megfelelői (ahol a D/T válthatja egymást). Másrészt az újjászülető Fény teljessége a Holdban teliholdkor tud megnyilatkozni, így csak a két „nagy megvilágító” együtt tündöklésével következhet be a megújulás, és jöhet a Feltámadás ünnepe. Erdélyben a Hold neve BABBA, eleink úgy tartották, hogy a Nap megvárja, amíg „erőre kap a fönti bába, aki világra segíti a Naptól fogant életet” (Molnár V. József nyomán).

Nagypénteken Jézus keresztre feszítésére emlékezünk. A kereszt a téridőnek és a sorsnak a szimbóluma is. Mindannyian sorsunk keresztjére, a téridő keresztjére vagyunk „kifeszítve”. A kereszt függőleges „tagozata” az idő, a múlt – jelen – jövő, a vízszintes része pedig a tér, ahol az Én és a többi ember, a nem-Én jelenik meg. Ha valaki „fölveszi a keresztjét” vállalja, hogy megoldja a sorsának a feladatait. Ez a kereszt jelenik meg a születési képletben is – egy új élet kezdetén-, mint életünk keresztje, mint sarkalatos pontok, minőségek és lehetőségek az életünkben. Ahogyan a zenében a húrok, a rezgés csak a megfeszítettség révén ad tiszta hangot, így életünk során nekünk is megadatik a kozmikus együtt rezdülés csodája és lehetősége. Népünk hite szerint, ahol a kereszt szárai metszik egymást, Isten ott lép be a világunkba. Ilyentájt gondoljunk arra, hogy Jézus mellett mi magunk is ott vagyunk a kereszten.

Húsvétkor a nyúl hozza a hímes tojást. Sokan megmosolyogják ezt, pedig analógiákkal nagyon szépen magyarázható a kép.

A Hold és a nyúl kapcsolata ókori időkre nyúlik vissza a prekolumbián Közép-Amerikába, a toltékok-aztékok idejébe, és Kínába. Ahogy a Hold gyorsabb a Napnál, gyorsan növekszik és fogy, könnyű megtalálni benne az analógiát a szapora, gyorsan növő, gyorsan futó nyuszival. Egy régi szólás úgy tartja: „csak két olyan lény van, amelyik nyitott szemmel alszik: a nyúl és a Hold”. Az egész világon, Ázsiában, Európában, Afrikában és Amerikában is úgy tartották, hogy a Hold sötét foltjai egy nyulat rejtenek (vagy békát, ami szintén termékenység szimbólum), ami teljességében teliholdkor látszik. Ahogy említettük, a Feltámadás-ünnep a Holdtölte után indul, így a tavaszi évkezdetkor, az életújulás ünnepén a termékeny nyúl a fogantatáshoz sok-sok életcsírát, az élet vörös színére festett tojást hoz és oszt szét az újjászületéshez.

Ha a keleti zodiákust is megnézzük, akkor a Nyúl a Szűz keleti megfelelője (és első Hold-háza). Mi köze lehet a Szűznek a Nyúlhoz? A Nyúl és Hold analógiát az előbb leírtuk. A Szűz és a Hold kapcsolatát pedig nőnemű olvasóink hónapról hónapra tapasztalhatják. Ha nem kerülnek áldott állapotba, akkor minden hónapban újratisztulnak, „visszaszüzesednek”. A Hold a szűzi állapotból a termékennyé válás, anyává válás ígéretét hordozza. (Az ókori görög mitológiában a Hold megjelenítői szűz istennők: Szeléné, Artemisz és Hekáté). Nálunk vagy a „még szűz”, fiatal lányok írták a hímeket a tojásokra (a hím a tojáson levő „hímzést” és a férfi minőséget is jelenti), vagy a „már szűz”, azaz gyermekáldásra képtelen, meddő, idős asszonyok, a varázserővel bíró, mindent tudó nők (gondoljunk arra, hogy a MeDDő-Nő hangalaki megfelelője a MaDoNNa).

A Nap, mint az Igazság Napja, Jézus, és a Hold, a Holdsarlón álló Boldogasszony, a Szeplőtelen Szűz a főszereplői ennek az ünnepnek.

Húsvét a felszabadult örömök, az ifjúság öröme is. Életre locsolás, amikor hajnalban a lányokat a legények kútról frissen húzott vödör vízzel, a megtisztító, éltető vízzel locsolják, öntözik (jobb felső kép). A kútnak is fontos szerepe van, víztükre az átjárhatóságot szimbolizálja a világok között. Az ember három alkotóelem, a szellem, a lélek és a test egysége, ezért régen a lányokra három helyre öntöttek friss kúti vízből: a fejére, ahol a szellemét locsolták újjá, a mellkasán, hogy a lelkét is megöntözzék és a szoknyája alá, hogy frissítsék a testét. Nyelvünkben a „nő” szavunk egyszerre jelenti a női nem megnevezését és a növekedést is. Öntözni a növényeket szokták, hogy „ékes virágokat”, gyümölcsöt, termést teremjenek. Ha öntözik, nő.

Az öntözésért Nagypénteken írt, festett tojást, életcsírát kaptak a legények. A tojás is az újjászülető élet jelképe. A természet felélesztésének ünnepén mi más fejezhetné ki jobban az újjászületést, a termékenységet, mint a hím-nem részére készült tojás, egy anyai sejt, rajta hímmel, amely mágikus jelentéssel bír. Az asszonyok, lányok mindig ugyanazokat a jeleket tartották fontosnak „hímezni” a tojásokra, amiket évszázadok óta a hagyomány megőrzött, még akkor is, ha a legények nyomban megették – így eggyé váltak vele.

Magyarországon a tojásokat általában egy színnel festik, leginkább pirosra. A vörös a vér, Jézus kiömlő vére, az áldozatból újratámadó élet színe. Ereje a rossz elhárításában is ismert, gyógyító energia. A tojás hímeknél nemcsak a színnek, a ráírt jelnek, de azok elrendezésének, a metszőpontoknak is ereje van. A hímek teljes világképet alkotnak, mint ahogyan a tojás a termékenység, a földi élet modellje, a világ megtestesítője. A hímekben megjelenik a Fény, a kereszt, a védelem, a termékenység (pl. béka), az ősképek, az ősjelek, a zodiákus jelei és analógiái, az Élet a növényeken keresztül (pl. nyuszifüles, leveles minták), a ViRáG a ViLáG megidézésére, a Nap (a sugaras mintákban), a Hold (legtöbbször újhold és telihold állapotában), az Esthajnalcsillag, stb. A csángóknál a legfontosabb hím a „vétett út”, ami a Tejút megidézése, hiszen őseink hite szerint is a segítő, jó erők világunkba áramlását várhatjuk a magasabb minőségekkel való kapcsolat útjáról. Azzal, hogy a „vétett út legyen meg”, megnyílik egy kapu, ami a hímek ereje által a világ megújulásához vezethet. Összességében a hímes tojás a kozmosz megidézése egy kozmikus időpontban (jobb alsó kép). Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a tojás régi magyar neve MoNy, a MeNNy szavunk hangalaki megfelelője.

Bal oldali képünkön az isenheimi-oltár egy részlete látható, Matthias Grünewald alkotása. Középső nézetének jobb szárnyán található a Feltámadás, a Fényárban úszó Krisztus. A feltámadás – fénnyé válás, szeretetté válás. Kívánjuk, hogy mindannyian szülessünk újjá, váljunk szeretetté ezen az Ünnepen, leljük meg lelkünk békéjét és a harmóniát az új életben! A képet szemlélve ehhez talán a csend mondja el a legtöbbet. Ahogy a harangok elhallgatnak, csendesedjünk el mi is, halljuk meg lelkiismeretünket, Önvalónk tiszta hangját és lássuk magunkban is a fényességet, az újjászületést!

 

Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánunk szeretettel!

 

https://csillagmesekucko.hu/wp-content/uploads/2020/06/Csillagmese_logo_Csillagmese-logo-white.png

© Minden jog fenntartva!

Nink Gabriella

LIBRA Magyarország Kft.

Cégj. 13-09-178181

Adósz. 25426920-2-13

error: A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll!!