5 perc olvasási idő
A bolygókat eleink bujdosócsillagnak, bujdosónak, vándorcsillagnak vagy prófétának nevezték. A Fényt a csillagok hordozzák és ők biztosítják a keretet, a statikus működést, míg a bolygók közvetítenek, és az Univerzum dinamikus, cselekvő működését fejezik ki.
A Nyilas időbeli jegy-érvénytartamakor (november 21-december 20), a várakozás (Advent) idején egy magasabb szint felé, az ég felé fordulunk.
A bolygók cselekvésében egyöntetű tevékenységet, jelenlétet jelent az “otthon-lét”, az “uralom”, ami azt jelenti, hogy a bolygó által képviselt tulajdonságok egyenletesen ömlenek át az egész jegy-érvénytartamra. A Nyilas-jegy uralkodó bolygója a Jupiter.
Ha csak a fizikai megjelenését nézzük, a Jupiter a Naprendszerünk legnagyobb bolygója. Óriásbolygó, két és félszer nagyobb tömegű, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve. A Jupiter 12 év alatt kerüli meg a Napot. Eddig tizenhat holdját fedezték fel és egy vékony gyűrű is övezi. A Földről látható “hétbolygó-rendszer” tagja.
Mitológiájában Jupiter vagy Iuppiter a görög Zeusz római megfelelője. A név jelentése az „Ég Atya” kifejezésből származik. Neve legtöbbször Iuppiter Optimus Maximus (Legnagyobb és Legjóságosabb Iuppiter). Jupiter mitológiai képviselője tehát a görög mitológiában Zeusz. Zeusz az istenek és a mindenség királya, az ég, a villámok és az Olümposz ura. Talán furcsa lehet az, hogy nem a Naprendszer központi csillagának – a Napnak – a jellemzői ezek, hanem a Jupiter bolygóé.
Ha a mi népi műveltségünket nézzük, akkor Jupiter megfelelője az „Atya”, a Napé az „Apa”. Az „Atya” és az „Apa” legősibb szavainkhoz tartoznak. Az „Apát” a szűk családban használjuk, mindennapi, bizalmasabb és népszerűbb szó a család nemzőjének megnevezésére. Az „Atya” nagyobb tiszteletre mutató megnevezés, a régebbi ősök és az Isten megszólítására használatos.
A Jupiter tüzes, aktív, kiáradó, férfias őselv, a Nyilason kívül még a Halak jegyében uralkodik. Mindkét jegyre az élet-mag kiáradás és a bőség jellemző. A Nyilas térbeli mivoltában jelentős elsősorban, mert a Nyilas csillagkép irányából érkeznek az élet-generáló („atyai”) energiák. A Halak kettős tulajdonságú, a lappangó életet is ő jeleníti meg, az a hal, aki ezernyi ikrát rak, a legszaporább élet szimbóluma is. Az élet minden egyes megnyilvánulásával kapcsolatban Jupiter játszik meghatározó szerepet. Ahhoz, hogy ezt elérje, a görög mitológiában gyakran változtatja külalakját, Zeusz hol hattyú, hol aranyeső, hol bika képében termékenyíti meg a kiszemelt halandó vagy halhatatlan asszonyokat.
Képünkön a késő középkori miniatúra a Jupiter bolygó-istenséget jeleníti meg. Fején a szalagpáros Jupiter teremtő szellemiségének működését idézi meg. A lábánál lévő két kis körön belül utalnak a két „otthonára”, a Nyilas- és a Halak jegy-érvénytartamra. Alattuk ezekben a jegyekben a jellemző tevékenységek láthatók. Érdekes analógia a középső képen a mag-őrlése. A kézi szárazmalom a saját – minden magból „életet” őrlő – Tejútrendszerünk felülnézeti képét idézi (éppen úgy, ahogyan a Szürke ló című mesénkben is megjelenik). Ugyanakkor Jupiter – az ingyen kegyelem képviselője – a nyári Rák havában van erőben, erre utalhat a megőrlendő, learatott gabona és a Szamár is (a Rák csillagképben találkozunk majd az Északi- és Déli Szamárral). A Nyilasban uralmon lévő Jupiter jelöli a szakrális vezetőt, a vallást, a papságot, a jogrendszert és az igazságszolgáltatást. Jupiter a belső erkölcsösségre és lelkiismeretre is szólít, a tudást az éghez kapcsolja, ő a tudás forrása, a magas igazságokba beavató főpap.
Amíg műveltségünkben Jupiter a szakrális fejedelmet, a Nap a világi fejedelmet jelképezi. A szakrális fejedelem tevékenységére jellemző, hogy cselekedetei nem önös indíttatásúak, nem önmagát gyarapítja, hanem mindig azt keresi, hogy kin segíthet. Ő a teremtő minőség, már mindene megvan, így a szeretet motiválja a tevékenységét. Ingyen kegyelemből – úgy ad, hogy nem vár érte viszonzást -, szeretetből ő viszi előre a világot. Szakrális uralom csak szereteten alapulhat. A jupiteri minőség a Teremtővel analóg. Műveltségünkben ő képviseli az Isten-keresést, az ég felé fordulást, a hitet, az igazságot, a becsületet, a tisztességet és a legfőbb tanítást is. Ő a szeretet bölcsessége. Megnyilvánul az emberszeretetben, az erkölcsben, a nemességben, a jóságban, az adakozásban.
Jupiter – a szakrális királyként való szerepén kívül – még vadászként jelenik meg a világ-mitológia különféle megnyilatkozásaiban, mítoszokban, mesékben, és a velük kapcsolatos népi ábrázolásokban. A vadász feladata a selejtes példányok kilövése, amivel javítja az állatállományt. Nem ellensége az állatoknak, hanem éppen ellenkezőleg: óvója, védője, így a feladatköre kifejezetten atyai jellegű. (Belegondolni is borzalmas, hogy mára a vadászat hová züllött le.)
A Szerelem kicsi Nyilasa: Erósz, latinul Amor vagy Cupido, akit legtöbbször Vénusszal együtt vagy helyette (is) ábrázolnak. Amor a magas rendű szeretet és szerelem képviselője. Minden igazi szerelem magához a világteremtő minőséghez kapcsolódik. Manapság sajnos egyre inkább lenézik és sárba tapossák ezt a minőséget.
Jupiter régi magyar neve: Magyarok csillaga. Már korábban említettük, hogy az egyetemes csillagmítoszi hagyomány és a mundán asztrológia a magyarságot – szellemi értelemben – a Nyilas képviselőjeként tartja számon. A Kárpát-medence – a Szent Korona oltalma alatt – szakrális központ.
