3 perc olvasási idő
A Halak jegy-érvénytartam keleti megfelelője a Kakas. Első Hold-háza maga a Kakas, a második Hold-háza a Páva (Hold-házként és csillagképként nagy betűvel írjuk). A Kakas mellett Két Madárral is jelölik a szöveges és ábrázoló művészetben.
Az éberség és ébredést szimbolizáló Kakas a hajnal hírnöke, a Nap keltének köszöntője. Taraja, tolla is jelölheti a Nap pirkadását. A kakas Halak-“halál” állapotban szólal meg, hogy a hajnal eljövetelét hirdesse, azt, hogy ebből az állapotból is van feltámadás. Nem végleges halált, egy pihenő állapotot hirdet. Hagyományunkban a távozó lelket ő kíséri a túlvilágra, innen a magyar halotti lepedők kakasos mintája (lásd a legalsó képen). Ahogy a kakas az éjszaka és a nappal közötti átmenetet képviseli, úgy képviseli a Halak is a határt a halál és élet között. Ugyanígy jelenik meg a határ a régi és az új között, a mélyben felismert, lehúzó határok feloldódnak, hogy lehetőséget adjanak az újjászületésre. Ebben az erőt vesztett tél végi időszakban kell a hit abban, hogy tavasszal eljön az újjászületés. Ezt hirdeti a Kakas.
A Halak időszak analógiái így a derengő, pirkadat előtti táj, maga a pirkadat és a Napot köszöntő kakas megjelenési helyei úgy, mint a kerítés, a domb, a torony, a tornác. A Halak világkorszak jele, a Kakas, a templomtornyokon is látható (Jézus idejében lépett a tavaszpont a Halakba, azóta számítjuk a Halak világkorszakot). A természetben már nagyon kevés az energia, az élet könnyen a másik élet ellen fordul. Emiatt lehet a Halak analógiája a kakasviadal és más halálos vetélkedés is.
A második, 15 napos Halak Hold-ház, a Páva. A páva (mint madár) a szépség, a büszkeség, a tündöklés és a hiúság szimbóluma, de a Halak analógiájában a Páva Hold-ház elsősorban a Halak mélylátásához kapcsolódik. A szkíta-görög mitológiában Zeusz beleszeretett Ióba, akit fehér tehénné változtatott, hogy elrejtse felesége, Héra elől. Héra azonban megszerezte Iót és a száz szemű Argosz őrizetére bízta. Mikor Zeusz kérésére Hermész kiszabadította Iót úgy, hogy Argoszt megölte, Héra istennő Argosz szemeit átültette a páva farktollaiba, és a csillagos égre emelte, hogy megemlékezzen szent madaráról – ebből lett a Páva csillagkép, ami a déli égbolt egyik csillagképe. Az óriás latin nevéből (Argus) származik az “árgus szemekkel figyel” szólásunk.
A Páva farkán a szemek a „teljes”, 360 fokos látást, az abszolút látást jelképezik. Ez a múlt és jövő együttes látása, a tértől és időtől független látás szimbóluma. A Páva csillagkép mellett ott vannak a Mikroszkóp és a Teleszkóp csillagképek is, amelyek szintén a teljes látást, a legapróbbtól a legtávolabbi (kozmikus) lehetőségek meglátását jelképezik (Paksi Zoltán nyomán).
A páva a csillagos eget is szimbolizálja. A csillagos ég ismerete segít a világ, a létezés, az Egész megismerésében, és „amint fent, úgy lent”, önmagunk legmélyebb belső világának megértésében is. Mert a Mindenség emberszabású és az ember Mindenségszabású, azaz az Egészben benne vagyunk, és az Egész bennünk van. Így jutunk el a végső valóságig, ami a Halak fő üzenete: Minden Egy (Unio Mystica)…
