4 perc olvasási idő
Népünk ősvallásában Nagyboldogasszony az Anya, a személytelen anyagi természet szellemisége (Nagy Istenanya, Anyatermészet), míg leánya, a Boldogasszony, a megszemélyesült mennyei istenasszony őrködik az anyák és az ország felett. A Szent István-i térítés óta Nagyboldogasszonyt általában Szent Annával (Szűz Mária édesanyja), Boldogasszonyt pedig Szűz Máriával azonosítjuk. Az évkörön hét jelentős Boldogasszony ünnepünk van, Boldogasszony hét megjelenési formája, hét tulajdonsága érvényesül ekkor.
Olvasós Boldogasszony (október 7.) a Mérlegben, a Vénusz otthonában, a hosszú távon egyenletesen égő szeretet, a béke és a harmónia képviselője. Október az esztendő estéje, ekkor kell számba venni a történteket, kimondani a rosszat is, hogy az éjszaka nyugodt legyen. A lelki mérlegelés biztonságot ad, örömet hoz és felszabadítja az ember lelkét. Ez a hála ideje is. A számvetés az asszonyok esti olvasós imádságaiban rendeződik, amelyeknek fehér-, vörös- és aranyszínű rózsakoszorú a neve. Az olvasót imádkozó kívül kerül téren és időn. A legteljesebb asszonyi rend valósul meg ilyenkor, a szépség és a szeretet (az isteni törvény), és nemcsak külön-külön egyénenként, hanem a közösségben is.
Az olvasókultusz akkor vált egyetemessé, amikor a katolikus Európa az olvasót imádkozva együtt könyörgött, hogy a kereszténység legyőzze a török veszedelmet. Az olvasókultusz élőszavas gyakorlatában az írástudatlan hívek hitéletében volt szinte páratlan jelentősége.
A Magyarok Nagyasszonya napját, október 8-át nem emeljük ki külön, mint „Hétboldogasszony” ünnepet, mert tartalmát tekintve Nagyboldogasszonyhoz tartozik, de itt kell megemlítenünk. Ezt az ünnepet – ami a hazai Nagyboldogasszony-hagyományt és gyakorlatot újítja fel – az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával engedélyezte a pápa.
Ez a nap Szent István király ország-felajánlásának külön ünnepe, amikor Boldogasszony oltalmába helyezi az országot. A hívő magyarság Boldogasszony oltalma alatt vágott neki a második évezrednek. Szűz Máriát Magyarország Királynőjeként évszázadokon át augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján ünnepeltük (lásd a Nagyboldogasszonyról szóló írásunkat). A „Regnum Marianum” Magyarország régi latin nyelvű katolikus elnevezése is ezt jelenti: „Mária királysága”.
Később, a XV. században Máriát a Napbaöltözött Asszony szimbólumával ábrázolják, ami a törökellenes harcok szakrális-mágikus jelképévé vált Európa szerte. A török ellen küzdő magyar vitézek kardjára is rákerült a Napbaöltözött Asszony.
A XVIII. századtól – III. (Habsburg) Károly uralkodásától – Szűz Mária már csak, mint Patróna (védőszent) jelenik meg. A Szűzanya Királynőként való kiiktatása fokozatosan történt a Habsburgok által, amelynek a célja nem volt más, mint Magyarország égi védelem nélkülivé tétele. A bíróságokon, a magyar eskü-formulákból is törölték a Boldogasszonyra való hivatkozást. Amikor II. József feloszlatta a rendeket, külön intézkedett arról, hogy a Szűz Mária képeket elégessék. Nagy valószínűséggel szintén II. József uralkodása alatt történt a Szent Szűzanya zománcképének Dukász Mihály képére való kicserélése a Szent Koronán.
Szűz Mária Magyarországnak védőszentje is és Királynője is – ez utóbbi közjogilag magasabb méltóság -, a világon azonban több országnak Szűz Mária „csak” a védőszentje (pl. Peru, Oroszország).
Egy évezredes töretlen nemzeti hagyományt szentesített hivatalosan is XIII. Leó pápa, mikor Vaszary Kolos hercegprímás kérésére 1896-ban ,,Magyarok Nagyasszonya” ünnepet rendelt el október 8-ra. Ezen a napon az egyház és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért.
A Magyarok Nagyasszonyának elterjedt ábrázolása szerint a Szűzanya fejét a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona díszíti, kezében (vagy a karján ülő gyermek Jézus kezében) az országalma és a jogar látható. Legtöbb esetben az általános álló ábrázolás helyett ülve mutatkozik, amely ábrázolás a XV. században vált általánossá. Ezzel hangsúlyozza a keresztény ikonográfia, hogy a Magyarok Nagyasszonya nem egyes emberek, hanem egy nép Úrnője, Királynője, védőszentje. A lábánál a törökök legyőzését jelképező félhold, vagy a magyar címer valamely formája látható.
Érdekesség, hogy 2000-ben, ezen a napon II. János Pál pápa ajánlotta fel a harmadik évezredet Szűz Máriának, így a harmadik évezredben az egész világ a Szűzanya oltalma alatt áll.
Képünkön a Magyarok Nagyasszonya Bazilika (Márianosztra) csodálatos oltárképe, a czestochowai Fekete Madonna másolata látható.
