Többen úgy magyarázzák és tanítják, hogy az Állatöv a görög Zodiákus szó tükörfordításaként került a magyar nyelvbe. De vajon a művelt görögök állatnak tekintették a Vízöntőt, az Ikreket, a Szüzet és a Nyilast? Vagy éppen a Mérleget?
Gondolkodjunk másképp, és magyarul! Az Állatöv egy statikus rendszer, egy keretrendszer, ami formát és rendet visz az életbe, keretet ad annak, akár térben (a csillagképekben), akár időben (az évkörben) tájékozódunk. A csillagászati tájékozódás és a naptárkészítés is az Állatövre épül. A magyar nyelvben a nyelvújítás korát (XIX. század) megelőzően az „állat” szó „állapotot” is jelentett. Az Állatöv az „állapotszerűségek”, létállapotok, illetve az állócsillagok (zárt) övezetét jelenti. A térbeli állatövnek a Nap, míg az időbeli állatövnek, azaz a hónapok állapota övének a természet évről évre szolgáló tanulságainak a fénynek a sötétséghez való viszonyából adódó erkölcsi értékek adnak megvilágító értelmet.
Az Állatöv, mint keret, attól érdekes, hogy milyen bolygótulajdonságok telítik, hiszen bennük a bolygók cselekednek, azaz az Állatöv egy állapotszerű keret, a bolygók folyamatszerű viselkedésével szemben. A statikus rendszer úgy működik, mint egy óraszámlap, amelyhez képest az óramutatók szerepét a bolygók játsszák. Barokk órákra a kismutatóra a Nap, a nagymutatóra a Hold arcát szerelték fel. Régen a „hétbolygó-rendszer” tagjai, azaz a többi, szabad szemmel látható bolygó is segített az időszámítás pontosításában, tehát a Napon és Holdon kívül a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is (a csillagmítoszi hagyományban a Nap és a Hold is a bolygók között szerepel). A csillagképek 12 elemű gyűrűje vagy öve, az Állatöv, éppen azért vált kitüntetetté az égbolt többi részéhez képest, mert a hétbolygó-rendszer valamennyi képviselője ebben az övben látszik keringeni a Föld körül. Így az Állatövön, mint „óraszámlapon” valamennyi bolygó, mint „mutató” állását, illetve mozdulásait egyszerre lehet számon tartani.
Mindezek alapján feltételezhető, hogy az Állatöv elnevezés egy olyan nyelven és olyan társadalmi közegben született, ahol az „állat” szónak van egy „állapot” jelentése is…
Az Állatövet Napútnak a Lúdas Matyi szerzője, Fazekas Mihály nevezte el és a Napút jegyeit így sorolta fel „Kost Bika, Kettős, Rák, az Oroszlánt váltja fel a Szűz, Mérőt Skorp, Nyilazó, Bak, Vizező s a Halak.”
A képen a prágai Orloj, ahol az egyik mutatón a Nap a másikon a Hold szerepel, jelezve azok évköri elhelyezkedését is.
A kép forrása: Internet (lásd Képek jegyzéke a Könyves sarokban)
