3 perc olvasási idő
A keleti állatöv megfeleltethető a nyugati állatövnek, de amíg a nyugati állatövet a Nap- ritmus, addig a keleti állatövet a Hold-ritmus határozza meg. A 365 napos „kis” évet, illetve a neki megfelelő 360 fokos Napút-körívet nemcsak a Nap látszólagos mozgásának a ritmusa szerint lehet felosztani, hanem a Hold valódi járása szerint is. A Hold-ciklus teljes ideje 28 nap, így a hagyományban 28 Hold-házat kapunk, amelyek segítségével az éjszakai fényingadozások, illetve az ezek függvényében lezajló természeti mozgások is követhetők.
A Nyilas idejének keleti megfelelője a Ló, ennek két, 15 napos Hold-háza van. Az első Hold-háza is maga a Ló, a második a Rénszarvas, vagy Dámszarvas.
A Ló térben a Nyilas csillagkép, időben a Nyilas jegy-érvénytartam megfelelője. Ha térben tájékozódunk, a Tejút-központból érkező teremtő energiák a Nyilas csillagkép irányából, mint kapun keresztül érkeznek a Földre. Így a Ló a világmindenséget és a teremtő energiák beáramlását szimbolizálja.
Az egyetemes csillagmítoszi hagyomány és a mundán asztrológia a magyarságot – szellemi értelemben – a Ló (Nyilas) képviselőjeként tartja számon. A Nyilas ebben az esetben (térben) a csillagkép, vagy (időben) a jegy-érvénytartam neve, semmi köze sincs egyetlen politikai irányzathoz sem – sajnos volt olyan párt a történelmünkben, ami ezt a nevet lejáratás céljából használta fel. A Ló a nemzeti tulajdonságainkat képviseli a szöveges és ábrázoló művészetünkben. Ezért játszik fontos szerepet pl. a népmeséinkben a (táltos) ló. Amikor a mesehős veszélybe kerül, ez a Ló, ez a tulajdonságcsomag, azaz saját szellemisége, illetve saját népének szellemisége – lényegében saját magyarságának bölcsessége – segíti ki.
Népmeséinkben a Ló az okos és jó erők képviselője, segítőtárs. Ugrása átlóra írható. Leggyakrabban a táltos paripa személyesíti meg, aki parazsat eszik, szélnél, villámnál (fénynél) vagy a gondolatnál is sebesebben viszi kis gazdáját, aki felismerte a szemétdombra kivetett gebében is az értéket. A Nyilas tűz elemű jegy, a táltos paripa ezért eszik parazsat, a tüzes energiákkal táplálkozik és töltődik. Legtöbbször a boszorkánytanyán a hídlás alatt fekszik (a hídlásról folyik le a trágyalé), a lehető legmocskosabb és legmegalázottabb helyzetben. Ha a mese hőse tovább akar jutni az egyéni útján, a Nyilas tulajdonságok segíthetik a célja elérésében, előbb viszont ki kell emelnie a gebét a trágyadombról, a vállára kell venni (azaz felvállalni!), tisztára mosni, ápolni, erősíteni és gondoznia kell. Ez a cselekedet magyarságunk felvállalását is jelképezi. Sokszor ledobja a mesehős a lovat, mert nem bírja tovább vinni – bizony ez nehéz szolgálat, nehéz adomány – de a végén mindig elér vele oda, ahol a gebe paripává változik és onnan már ő tudja tovább vinni a gazdáját (pl. a Vitéz János és Hollófernyiges című mesében). A táltos paripa segíti a hőst, ha egyéni életútján nem tud továbbhaladni. A nemzet gondosan számon tartott, őrzött és megbecsült sors-tapasztalásaira, annak minden tanulságával együtt, minden helyzetben, feltétel nélkül számíthatunk.
A Dámszarvas Hold-háza éppen december 6-án kezdődik. A Dámszarvas (vagy Jávorszarvas) is a teremtő – Nyilas tulajdonságok megidézői, de itt már az agancsuk tömöttebb, ami a szellemiségük becsontosodása felé indul el.
A Nyilas csillagképen keresztül, a Tejút (galaxis) középpontjából érkező adakozó, életteremtő energiákat “húzza be” a Rénszarvas, amikor pl. a viszonzást nem váró, feltétel nélküli ajándékozást példamutató Mikulás szánját húzza. Szent Miklóssal a következő írásunkban találkozunk.
Az első képen Józsa Judit alkotása, a másodikon egy szkíta dámszarvas látható (Pazirik)
