5 perc olvasási idő
Az állatövi jegyek, illetve a nekik megfelelő, velük azonos elnevezésű csillagképek a jelenkorban, a precesszió folytán, már egy teljes egységnyivel elcsúsztak egymáshoz képest, így a hatásuk és üzenetük is változik.
A Nap szeptember 13. és november 1. között tartózkodik Szűz csillagképben, így a precessziós csúszás miatt a Mérleg jegy-érvénytartam teljes ideje alatt a Szűz csillagai vannak a zeniten.
Képünkön a vizsolyi református templom XV. századi „Köpönyeges Madonna” freskója látható. Vizsoly temploma figyelemre méltó, nemcsak az itt nyomtatott első magyar nyelvű Bibliája miatt (amelynek egyik eredeti példányát is láthatjuk a templomban), hanem a freskói miatt is, amelyek a restaurálások során a vakolat alól kerültek elő. Ezek egyike a Köpönyeges Mária.
A jelen világkorszakban a precesszió miatt a Szűz tartja a kezében az igazság mérlegét, de nemcsak Justitiával találkozunk mérleggel a kezében, hanem a kereszténységben Szent Mihály arkangyalt, az igazságosztás arkangyalát is így jelenítik meg. A mérleg serpenyőjének elmozdulását a legmagasabb Szűz-minőség, a Szűzanya befolyásolhatja, az oltalmat kereső bűnösök még fordulhatnak hozzá a kegyelem érdekében való közbenjárásáért, mint “Köpenyes Máriához”, a „Könyörületesség Anyjához” vagy a „Bűnösök Menedékéhez”. „Ő a közvetítő. Ebben a világhónapban közvetítőn keresztül kapjuk a kegyelmet” (Pap Gábor). A középkori festészetben ő a törvényt felülíró kegyelem legmagasztosabb kifejezője, bár nem ő maga osztja a kegyelmet, ő az ítélet megfordításának az elintézője lehet. Aki a törvény szerint kárhozatra jutna, ha őhozzá folyamodik, megmenekülhet a gyötrelmektől.
Szélesebb (és ősibb) értelemben a Nagy Istenanya köpenye a csillagos éjszakát szimbolizálja, ami alatt összegyűjti mindazokat az embereket, akiknek segítségre van szükségük.
Velemér katolikus templomában is találkozunk Köpenyes Mária freskóval. A Szűz kitárt karja, „oráns” tartása Mérleg jellegű, így magában is egyensúlyt, nyugalmat, védelmet, biztonságot áraszt. A Mérleg havában a természet elszenderedni készül, az élőlények védett helyre húzódnak: vizek aljára, iszapba, kövek, gyökerek közé, avar alá, odúba, üregbe, barlangba. (Sajnos a restaurátor nem volt a helyzet magaslatán, amikor a bűnösök arcát helyreállította, ezért nem ennek a freskónak a képét tettük ide.)
Pap Gábor művészettörténész külön tanulmányt szentel a magyar művelődéstörténet egyik alappillérének, a veleméri Fénytemplom freskóinak. A Fénytemplom azt jelenti, hogy az ablakon beszűrődő Fény (azaz maga a Világ Világossága, az Igazság Napja, azaz Jézus Krisztus) világítja meg és olvassa le nap, mint nap a templombelső freskóképeinek aktuális évköri üzenetét, minden nap valamilyen tanítást kiemelve a sötétségből és világossá téve azt. A nyári napfordulón, amikor a leghosszabb a nappal és az évkörön legtöbb van a Fényből, azaz a jóság, a szeret és az ingyen kegyelem megvalósulhatóságának a csúcsán napfelkeltekor, a szentélyablakon beszűrődő Nap első sugarai a Szűz Mária köpenye alatt oltalmat kereső bűnösök arcára esik. Ugyanezen a napon a lenyugvó Nap sugaraiban az Utolsó Ítélet kárhozottjai is fénybe kerülnek. Így teszi a Fény személyesen átélhetővé a misztériumot. (Ugyanitt, például Karácsony hajnalán – a téli napfordulón – a szentély délkeleti ablakán át besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg. Mindegyik freskónak aktuális üzenete van az évkör meghatározott pontján.)
Térben a Mérleg két nagyon “erős” csillagkép, a Szűz és a Skorpió csillagképek között helyezkedik el. A legújabb kor kozmológiája a Skorpió csillagkép mögé (pontosabban a Skorpió és a Kentaur csillagképek égbolt-tartományába) helyezi az általa jelenleg számon tartott Univerzum középpontját. A Szűz (és a Bereniké haja) csillagkép irányából – a Szűz extra-galaktikus szuperhalmazból – egy egyirányú húzást kap az Univerzumnak az a része, amelyben vagyunk. Amíg az Univerzum központjából kirobbanó, kitörő erők érkeznek, addig a Szűz felől elszívó erők érvényesülnek. A Mérleg pedig ezek között a hatalmas erők között egyensúlyoz, feladata az egyensúly megteremtése.
A három kívánság című népmesénkben is megjelenik a precessziós csúszás az analógiák segítségével. Jelen korunkban a napéjegyenlőségi tengely a Szűz csillagképpel kerül kapcsolatba, ami a mesében képi szinten úgy jelenik meg, hogy az erdőben egy kutyák által húzott hintó, amelyben egy tündér ül, megreked a sárban. A tündér a Szűz képviselete, a Kutya a Kos keleti megfelelője és Hold-háza, a hintó a Mérleg labilis egyensúlyi viszonyait megidéző tárgy. A kutyák és a hintó között a kocsirúd teremt kapcsolatot, megidézve így a (Kos – Mérleg) napéjegyenlőségi tengelyt. A hintó kátyúba kerül, megreked a sárban, nyilván a tündér által szimbolizált Szűz extra-galaktikus szuperhalmaz nehézségi ereje következtében. Az éppen arra járó fiatal férj emeli ki a sárból a hintót, azaz ingyen kegyelemből energiát ad át a továbblendüléshez és a továbbhaladáshoz.