MérlegVÉNUSZ, MINT BOLYGÓ ÉS ŐSELV A MÉRLEG JEGYÉBEN

2021.10.01.

8 perc olvasási idő

A Mérleg jegyének uralkodó bolygója – ahogyan a Bika jegyé is – a Vénusz (a görögöknél: Aphrodité). Képünkön a késő középkori miniatúra a Vénusz bolygó-istenséget jeleníti meg. A Vénusz nőies, föld elemű őselv, emiatt képviseli női minőség. A lábánál lévő két kis körön belül utalnak a két „otthonára”, a Mérleg- és a Bika jegy-érvénytartamokra.

Az évkörben a Mérleg a megmérettetés és mérlegelés idejét képviseli. Az égi Mérleg igazságként és ítéletként működik, a szeretetben leélt élet mérettetik meg általa. A Vénusz a Mérlegben a kiegyensúlyozottságot, a harmóniát, a művészeteket, a szépséget, a szeretetet és a kapcsolatok szintjén az egyensúlyra törekvést képviseli.

Vénuszi megnyilvánulás az alkotó művészi képesség, a külső – belső igényesség, a párkapcsolat, az emberi kapcsolatok, a társasági élet, a külvilág felé fordulás és általában a művészetek. Vénusz a szépséggel és a szeretettel varázslatot visz az emberi kapcsolatokba. Ennek a harmonikus, tiszta szeretetnek nem látványos a működése, és amennyiben hivalkodóvá és harsánnyá válik, akkor már az alacsony szintű működés jelenik meg, ami a féltékenység, a bizonytalanság vagy a hűtlenség leplezésére szolgál.

A Mérleg havában a kint világát a bent váltja fel. Utunk innen a lelkünk mélye felé vezet, a súlypont belülre kerül át, ami analógiásan olyan, mint a légzés. A kilégzés után egyensúlyi állapotba kerülünk, amit követően kezdődik a belégzés. Befelé figyelünk, a harmónia megteremtésére, a szépség meglátására törekszünk. Mostantól a belső összhang megtalálása a feladatunk és az, hogy a Fényt levigyük a láthatatlan birodalmakba.

Gyönyörű analógiát találunk erre a Világszép Nádszál kisasszony című mesében (Szántai Lajos elemezte asztrálmítoszi szempontból). A királyfi szebbé akarja varázsolni a saját világát úgy, hogy ne csak ő épüljön ez által, hanem a külvilág is jobbá és szebbé váljon. A régiek a szépséget nem (csak) a mai értelemben használták, a jobbítást is értették szépség keresése alatt, a királyfi az eszmei szépséget keresi. Ezért elindul Világszép Nádszál kisasszony felkutatására, akit majd a legnagyobb sötétségben, a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetén talál meg. Az útja végén a Napnak legszebb és legkedvesebb leánya Hajnal (is) segíti, aki hintaján a Nap fényes pitvarába viszi őt. Ott útravalóul Hajnal kiválaszt egy napsugarat és belefonja a királyfi hajába. Amikor a királyfi a Fekete-tengernél a legnagyobb sötétségben leveszi a süvegét, megvillan a hajába font napsugár és ragyogó világosság tölti be a világot. Így találja meg a három nádszálat, melynek egyikében a Világszép Nádszál kisasszony rejtőzik. Felismerhetjük Hajnalban a Vénuszt, a Hajnalcsillagot, a fellegkocsiban (hintóban) a Mérleg egyik jellegzetes tárgyát, a hajba font napsugarat, mint a láthatatlanba vitt Fényt, a szellemi kisugárzást, majd a megvilágosodást. A süveg, a kalap (szintén Mérleg jellemzék) a megszerzett tudást jelképezi, de itt most nem erre a tudásra van szükség, ezt félre kell tenni. Abba a megvilágosodott állapotba kell kerülni, amelyben meglátható és megtalálható az a minőség, ami a világot jobbá teszi. (A királyfinak az önteltsége büntetéseként előtte már volt egy „sötétség élménye” – beavatása –, amelyben megpróbáltatott. Akkor zenével, szívből, LéLeKből (LéLeGzet) fújt furulyaszóval állította helyre a megbillent egyensúlyt és harmóniát.)

Az ezt követő életindítás misztériumát a „A bolygók cselekedetei a Kos évköri egységben” írásunkban írtuk le. A mesében a királyfi úgy ad életet, hogy kardjával lesuhintja a nádSZáLakat. A suhintással szél kerekedik, a nádSZáLban a SZeL, a SZéL, a SZüL, a SzóL, a SZeR egyszerre van jelen. (A Szél a Vénusz bolygónak az egyik neve a magyar hagyományban.)

A régiek hite szerint a lenyugvó Nap viszi az életet, a kelő Nap pedig hozza azt. Vénusz a Hajnal, a napkeltének előhírnöke. (A Vénusz két szélső helyzetében vagy a nyugati égbolton tündököl napszentülte után, vagy pedig a keleti égbolton látjuk napkelte előtt. Ennek köszönheti a költői Esthajnalcsillag nevet.) A Hajnal – a mesében is – a legnagyobb sötétségből segít elhozni az életet.

A szeretetben, a szerelemben a lényeg belül van, a békét is önmagunkban kell keresnünk. Ha a belső világokat is bejárjuk és bevisszük oda a Fényt, a belső fényünk fog majd kisugározni a külvilágba és a kapcsolatainkon keresztül nyílik meg a lehetősége, hogy megmutatkozzon. Az életünkben a külső kapcsolataink harmóniája a belső kiegyensúlyozottságunk függvénye. Ne felejtsük el, minden egyes nap eljön a Hajnal, hogy az egyetemes szeretet útjára vezessen bennünket.

A 17-18. században Krisztust is ábrázolták mérleggel, mint a lélek gyógyszerészét, hiszen ő a test és a lélek egységében gyógyított. Prohászka Ottokár katolikus pap és író egyik tanulmányában felteszi a kérdést, hogy mivel mérik az életet, mi az emberi élet értéke? Válaszol is rá: „Az életet – Istennel mérik. Az életem annyit ér, amennyi isteni van benne! Amennyi isteni jóság, szépség, igazság, erény, törvény, harmónia van benne. Mert ezek mind isteni értékek”.

A Teremtő a szépség forrása. Jézus hozza el a világunkba azt a szeretet-tanítást, amellyel az egyetemes minőséggel való kapcsolatot megtaláljuk. Az Isten útja a Tejút, egyik kapuján, az Aurigán keresztül nyílik lehetőségünk magasabb szintre emelkedni, vagy itt tudjuk lehozni a Tejútról az isteni segítő energiákat. A Vénusz egyik magyar népi elnevezése: Fényes csillag. Az Auriga csillagkép legfényesebb csillagának, a Capellának is Fényes csillag a neve a hagyományban. (A Capella ősi babiloni jelentése: „a Fény hirdetője”). Az Auriga megfelelője a képi ábrázolásokon a Jó Pásztor (magyar neve: Szekeres, a hátán-vállán a Kis kecske vagy Gödölye, és mint jó pásztor a juhai után siet, nem hagyja őket elveszni). Vénuszt is nevezik Pásztornak (valamint Pásztorserkentőnek), mert akkor kel fel, amikor a nyáj elindul, vagy amikor hazaér. A kereszténységben Jézus Krisztus a jó Pásztor (János 10,11). A Fényes csillag („a Fény hirdetője”) és a Jó Pásztor (Auriga) között a Vénusz teremthet kapcsolatot, és ezzel a kör be is zárult. Jézust az Esthajnalcsillaggal is lehet azonosítani, bár Jézus Krisztus az Igazság Napja, így egyértelműen kapcsolódik hozzá a Nap, de Jézus legfontosabb szerepe a harmónia visszaállítása a Teremtő és az ember között. Az iszlám mitológia egyik ágában – az „ihván asz-szafa”-ban – Jézus a Vénusz bolygó tulajdonságait megtestesítő próféta, így írják le és így is ábrázolják. Jézusban a Nap-szerep és a harmóniateremtő Vénusz-szerep egyszerre jelenik meg. Ez magyarázhatja önfeláldozó tettét, hogy az életét mindenkiért – az ellenségeiért is – feltétel nélkül áldozta fel (az áldozathozatal nem Nap-szerep).

A Mérlegben a lelki mérlegelés biztonságot ad, örömet hoz és felszabadítja az ember lelkét, amellyel együtt hálát is érzünk a létezésünkért. Ha harmóniában élünk önmagunkkal, társunkkal, családunkkal, nemzetünkkel, a világgal, akkor mondhatjuk, hogy megvalósítottuk az Egységet. Különbözőek vagyunk, de ennek ellenére, egymás által, és egymást segítve teljessé válhat a testi-lelki-szellemi egyensúly.

https://csillagmesekucko.hu/wp-content/uploads/2020/06/Csillagmese_logo_Csillagmese-logo-white.png

© Minden jog fenntartva!

Nink Gabriella

LIBRA Magyarország Kft.

Cégj. 13-09-178181

Adósz. 25426920-2-13

error: A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll!!