7 perc olvasási idő
Az állatövi jegyek, illetve a nekik megfelelő, velük azonos elnevezésű csillagképek a jelenkorban, a precesszió folytán, már egy teljes egységnyivel elcsúsztak egymáshoz képest, így a hatásuk és üzenetük is változik.
A Nap július 25. és augusztus 7. között halad el a Rák csillagai előtt, így az Oroszlán havának első fele mögött a Rák csillagkép látható.
A Nap az aranyló energiáját mindenkire egyaránt sugározza, ezzel mintát mutatva a szeretet sugárzó állapotáról. Ezt egészíti ki a Rák szeretet hármasa – a megnyíló-befogadó, a tápláló és az elengedő szeretet -, mellyel teljessé válik a szellemi-lelki feltétel nélküli szeretet állapota. Az Oroszlán havában az indulatok uralásának a lehetősége, a múltba tekintés és a rálátás válik elsődlegessé. Ilyenkor lehetőségünk van megnyílni, és rálátni a múltunkra, mélyebben megérteni és tudatosítani a hibáinkat, amelyeket azért követtünk el, mert nem a szeretet vezérelte a cselekedeteinket. A Rák csillagkép előtt haladó Nap lehetőséget ad számunkra ahhoz, hogy olyan dolgok felé nyíljunk meg és olyan gondolatokat és cselekedeteket tápláljunk, amelyekben benne van a Fény, a legmagasabb örök minőség, és ezzel együtt elengedjük azokat a minőségeket, amelyek nem a Fényt, és a feltétel nélküli szeretetet szolgálják. Az Oroszlán állatövi jegyének feladata, a szeretet sugárzása, az életünk irányítása az anyai szeretet hármasságára épül.
Pap Gábor művészettörténész Arany János Toldi című elbeszélő költeményét is elemzi asztrálmítoszi szempontból. A Toldi 12 éneke végigvezet bennünket a Napút 12 jegyén, a saját egyéni utunkon, a jellem- és személyiségfejlődésünk állomásain (vegyük észre: én-ek). Mindannyian az én-ek útján járunk, amelyen sokszor megbotlunk és – ahogy Toldi Miklós is – követünk el hibákat. Embernek születtünk, ez a létezésünk velejárója. Viszont van előttünk egy erkölcsi minta – a feltétel nélküli szeretet mintája -, ez alapján igyekeznünk kell az elkövetett botlásokat helyrehozni, így a hibák sorozatában fokozatosan tisztulunk.
A Toldi Hatodik énekében az Oroszlán közegében találjuk magunkat. Az Oroszlánhoz az uralkodás, a királyság szimbóluma tartozik. Felmerül a kérdés, hogy Miklós milyen királyságot céloz meg, milyen magasabb rendű célt tűz ki maga elé. Az Oroszlán „királyságának” legfontosabb jellemzője a rálátó képessége, amellyel objektíven átlátja a hibákat és képes belőle tanulni, hogy ne kövesse el azokat újra. Egyéni életünk uralására ehhez a rálátásra van szükségünk. De Toldi számára magasabb szintű királyság is létezik, efelé kell igyekeznie, és ehhez az Édesanyjától kapja meg az erkölcsi támogatást. Ez az anya a műben Boldogasszony-minőség, akinek az ünnepét az Oroszlán havában, augusztus 15-én tartjuk. Az utolsó én-ekben – ahol a dolgok rendeződnek – ez a szerep újra felelevenedik, az Édesanya emelheti fel a hétköznapi szint fölé Miklós rangját és méltóságát.
Az Oroszlán az apai minőséget jeleníti meg a Rák anyai minősége után. A család fenntartása miatti munka már az Oroszlánhoz, mint apa analógiához kötődik. De a család és a nemzet közül Toldi Miklós a haza szolgálatát választja. A társadalomban és a családban uralkodó farkas-törvények miatt kell az anyai szerepben Miklósnak „az Égi Oltalmazóra, nekünk, magyaroknak pedig Nagyasszonyunkra, azaz Királynőnkre ráismernie az édesanyjában. És utóbb ezt az eszményt görgeti maga előtt-fölött, hogy most már az Ő vezérlésével törekedjék teljesíteni nemzetmentő feladatát” (Pap Gábor).
A képen a csíksomlyói Madonna-szobor, a Holdsarlón álló, Napba öltözött BABBA Mária látható. BABBÁnak rengeteg párhuzama van a segítő, termő, teremtő Nagy Anyának nevezett istennők csoportjával, amelyek eredete a kereszténység előtti időkbe tehető. BABBA ősvallásunk Istenasszonyát is megidézi. A Napba öltözött Boldogasszony közel áll a nagyboldogasszonyi istenanya minőséghez, mert hozzátartozik a Nap is és a Hold is. A Telihold a teljes fényét a Naptól kapja, így Nagyboldogasszony a Nap otthonában, az Oroszlánban megtelő – azaz „Napba öltözött” – Telihold, a királynői minőséget, a magyarok Regináját, azaz Királynőjét képviseli.
A Nap és Hold ugyanannak a minőségnek a két – nappali és éjszakai, egymást kiegészítő – arca. A Nap és Hold, a férfi és a női minőség, a teljesség is megjelenik a karikahajtásnak vagy guringázásnak nevezett – az Oroszlánhoz kapcsolódó -, erőt és ügyességet követelő népi játékainkban. Ekkor egy fémkört – egy vasabroncs karikát – bottal vagy egy meghajlított végű (U alakú) dróthajtókával úgy gurít, görget maga előtt a játékos, hogy az ne dőljön fel. A játékeszköz az Oroszlán jelét is megjeleníti. A játék analógiásan a női és a férfi minőség egyesülését is felidézi, ahol a koszorú, a karika ősi női jelkép, és amelynek párja a vőlegény botja. Az ivarsejtek egyesülésének – szintén az Oroszlán jelét rajzoló – pillanata is a nő és a férfi egységének az analógiája. A teljesség képe az arany karikagyűrűben is megjelenik (az arany a Nap féme), amelyik éppen a Nap-ujjra, a gyűrűs ujjra kerül akkor, amikor a nő és a férfi elköteleződnek egymás mellett. A karikagyűrű a viseletekor (csak az egyik fele látható) a Mérleg képjelére emlékeztet. A Mérleghez kapcsolódik a törvényes kapcsolat létesítése, a házasság intézménye. A gyűrű a napéjegyenlőségi tengely megidézésével a házasságban a hűség és mértékletesség egyensúlyának fontosságára emlékeztet.
Jankovics Marcell írta, hogy a Nappal gurigázó égi nagymacska az Oroszlán csillagkép volt, és „az Oroszlán jegy jele is letekeredő gombolyagot, vagy, ha úgy tetszik, oroszlánfarok hajtotta Napot ábrázol” (a Nap a látszólagos útján az Oroszlán fejétől halad a farka, majd a Szűz csillagkép felé). „A gombolyag-metafora mögött egy egész világkép-magyarázó szimbólumrendszer forog, melyben a világegyetem egy pergő orsó, a látszólag köröttük keringő égitestek pályái pedig a rátekeredő aranyfonalak. Az éves körforgásban ez a képzet a lennel, kenderrel és a gyapjúval kapcsolatos teendők ritualizálásában öltött formát.” Sajnos napjainkra ez a képjel a giccsfestők gombolyaggal játszó cicájának a szintjére süllyedt le.
Végvári József a Rákhoz (illetve a Rák-Bak tengelyhez) kötötten – a nyelvészeten keresztül – egy háromelemű rendszert vél felfedezni: fonal (bél), gombolyít, elvág (nyisszant). A hozzá tartozó hitregei képzettársítás a Moirák vagy Párkák, akik megfonják, kimérik, majd elvágják az élet fonalát. „A moldvai csángók egészen a legutóbbi időkig kenderszálból serítették az élet fonalát, vagyis húztak belet a keresztelőn készített gyertyákba, melyeket (tehát magukat a gyertyákat!) a menyegzőn esszefontak, végül – utolsó állomásként – a haldokló kezébe adták.”
„Láthatatlan aranyfonallal vagyunk összekötve azzal a világgal, ami fényből és szeretetből van” (Müller Péter). A Rák – Oroszlán minőség együttes, magas szintű megélése a szeretetben való létezést biztosítja. Az önzetlen szeretet megtapasztalásával megízlelhetjük az örökkévalóságot. Fedezzük fel önmagunkban a Fényt! „Az bele van szőve az ember életébe születésétől fogva, csak fel kell fedezni, meg kell látni a fény szálait” – mondja Hager Ritta textiltervező iparművész, aki Isten irányába próbálja szőni az emberlét fonalát.
