8 perc olvasási idő
A Mérleg a mérés, a mérlegelés, a bíráskodás, a megítélés, a kiegyensúlyozás, a kiegyensúlyozottság, a harmóniára törekvés, az igazságosság, az okos belátás jelképe, az égi és a földi, az isteni és a túlvilági igazságszolgáltatás szimbóluma.
A Mérleg maga az egyensúly. Az őszi napéj-egyenlőséget, a világosság-sötétség egyensúlyát jelképezi. A Nap ismét az Egyenlítő fölé érkezik, tehát egyenlő hosszúságúak a nappalok és az éjszakák. Jelképesen a Mérleg az esztendő estéje, hiszen innen kezdődően csökken a világos órák száma, és nő a sötétség.
Az ember ebben az időszakban számot vet eddigi életével. Ez nemcsak anyagi, hanem erkölcsi-, testi-lelki-szellemi számvetés is. Megméretik minden, ami jó és rossz, ami az emberben belül, általa és körülötte történik. Az ember számba veszi megszerzett javait és mulasztásait. Meg kell tanulnia beosztani, elosztani, és meghálálni mindent, amit kap. Az ekkor tartott szüreti mulatságok is a hála parttalan örömét szolgálják. Ilyenkor kezdődik a vidám „halált kiegyenlítő” kisfarsang, ami Katalin napjáig tart.
Mérleggel a kezében találkozunk Justitiával, az igazságszolgáltatás istennőjével. Gyakran látható ábrázolásain az igazságszolgáltatás szimbóluma egyik kezében kardot, a másikban mérleget tart, és – néhány ritka kivételtől eltekintve – szemét kendő takarja. A kendő jelképezi, hogy nem lehet őt befolyásolni, döntéseit befolyástól mentesen hozza. Az égi Mérleg igazságként és ítéletként működik, a szeretetben leélt élet mérettetik meg általa. A régi Egyiptomban az isteni ítélet mérlegének egyik serpenyőjében az elhunyt szíve, a másikban az igazság istennőjének, Maatnak a strucctolla van. A görög mitológiában Hermész mérlegel, ő a lélekvezető is. A kereszténységben Hermész szerepét – már ami a mérlegelést és lélekvezetést illeti – Szent Mihály vette át, így az ősi képzet tovább öröklődött. Szent Mihály arkangyal a számonkérés és igazságosztás arkangyala, kezében van a pallos/kard és a mérleg.
Világkorszakunkban, a Halak-Szűz tengelyben, a Mérleg nem önhatalmúlag működik. A Szűz kezében van mérleg, ítélethelyzetben vagyunk. Tudnunk kell, hogy a precesszió miatt, a Mérleg havában már nem a Mérleg csillagkép delel az égen, hanem a Szűz csillagkép, amelynek épp a Mérleg felé eső részét hívják (vagy a teljes csillagképet ábrázolják) Angyalnak. Így hol az arkangyal teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait, hol pedig a Szűzanya („Köpönyeges Madonna”) bírálja felül a ráció által megfogalmazott ítéletet.
Szent Mihály arkangyal névünnepe szeptember 29-e, az őszi napéjegyenlőség után a Mérleg havát indítja el. Szent Mihály főangyal a mennyei seregek fejedelme, a lélek túlvilágra költözésének kísérőtársa, és a lélek bírája. Erdélyben Szent Mihály a halott vőfélye – a vőfély kéri ki és viszi a menyasszonyt, az emberi lelket az örök menyegzőre.
A tavaszi napéj-egyenlőséghez Gábriel arkangyal tartozott, Ő az Angyali üdvözlet, az Annuntiatio angyala. Ahogy tavaszi írásunkban utaltunk rá, az Angyali üdvözlet: igével való teremtés. Gábriel örömhír (euangelion) formájában hozza be a magasabb minőséget az emberi közegbe, teremtőerőt hoz be a világba, amely teremtőerő magasabb szintre emeli az emberiséget. A Földre lehozott információ azonban, miközben testet ölt, akár torzulhat is. A legnagyobb jó szándékkal is hibákat követhetünk el. Mihály arkangyal az őszi napéj-egyenlőségkor a mégiscsak bekövetkező rosszat metszi vissza (nagyon régen a Mérleg csillagkép nem önállóan szerepelt, hanem a Skorpió ollója volt). Rögtön az értelmezés első szintjén történik ez a visszametszés, nem amikor az már elszabadult. Ez a két szerep ezért egymással egyensúlyban áll, a két arkangyal egymást kiegészíti.
A legtöbb keresztény ábrázolásnál a Szent Mihály kezében lévő mérleg jobb oldali serpenyőjében az üdvözült mezítelen ember áll, a balban a bűnös éppen az ördög prédájává válik. A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Tarpa református templomában és a Vas megyei Velemér katolikus templomában másfajta ábrázolással találkozunk. Veleméren is és Tarpán (lásd képünkön) is a jobb oldali serpenyőben – az üdvösség záloga – a bölcsesség háza van, ami a tapasztalás útján megszerezhető, legmagasabb rendű tudás, amelyben a szeretet is a legmagasabb szinten jelenik meg. Az Angyal bal keze felőli serpenyő után három ördög hiába küzd, hogy a mérleget a maga oldalára billentse (pedig ennek érdekében még egy malomkövet is a serpenyőre kötnek).
A Mérleg havának a megjelenítője még a Köpönyeges Madonna („Könyörületesség Anyja”). A Szűz kitárt karja, „oráns” tartása Mérleg jellegű, így magában is egyensúlyt, védelmet, nyugalmat, biztonságot áraszt. Ezért hívják „Bűnösök menedékének” is. A középkori festészetben ő a törvényt felülíró kegyelem legmagasztosabb kifejezője, és az ítélet megfordításának az eszközlője. Aki a törvény szerint kárhozatra jutna, ha őhozzá folyamodik, megmenekülhet a pokol gyötrelmeitől. „Köpenyes Mária” a bűnbocsánat-kérést továbbíthatja a Fiához, aki szintén továbbítja azt az Atyához, azaz a feltámadás óta az utolsó szót nem a törvény mondja ki, hanem az ingyen kegyelem.
Velemér temploma Fénytemplom, ami azt jelenti, hogy az ablakon beszűrődő Fény (azaz maga a Világ Világossága, az Igazság Napja, azaz Jézus Krisztus) olvassa le nap, mint nap a templombelső képekbe fogalmazott üzenetét. Az Igazság Napja minden nap valamilyen tanítást kiemel a sötétségből és világossá teszi azt. A nyári napfordulón a jóság, a szeret és az ingyen kegyelem kiváltódásának csúcsán napfelkeltekor, a Nap első sugarai a Szűz Mária köpenye alatt oltalmat kereső bűnösök arcára esik.
A Mérleg havában a természet elszenderedni készül, befejeződik a növekedés, megszűnik a termékenység. Az állatok védett helyre húzódnak: vizek aljára, iszapba, kövek, gyökerek közé, avar alá, odúba, üregbe, barlangba.
A bárka, mint a “túlélés záloga” a Mérleg időszak labilis egyensúlyi viszonyait, menedék-kereső tendenciáit összegzi egyetlen képjelben. Jobb oldali képünkön, a szamosháti Csengersima református templomának festett mennyezetkazettáján látjuk a Mérleg egyik képjelét, a bárkát. Felidézhetjük magunkban Noé bárkáját, a képen (életképi szinten) lehet az is – az N. B. felirat jelezheti ezt -, de itt most azt az időszakot jelképezi a bárka, amelyben az élővilág a túléléséhez keresi a menedéket. A Mérlegben Vénusz van uralomban, őt szimbolizálja a galamb. A Vénusz, nálunk Hajnalcsillag, a Mérlegben a harmónia, a tiszta, egyenletesen égő szeretet képviselője. A képen a galamb három megnyilvánulása – világos, sötét és rejtőzködő – a Vénusz három viselkedésmódjára utal (hajnali-, esti-, vagy éppen nem látszó “csillag”). A Mérlegben erőben lévő Szaturnuszt jeleníti meg a két sötét madár. Ő a törvény szigorú őre. A kemény, visszafogó-gátló erőhatás kényszeríti menedékbe a pusztulásra ítélt élőlényeket. A BáRKa vagy BuRoK (egymás hangalaki megfelelői) az életet óvja, akár Noé bárkájára, akár a vízen közlekedő hajóra, akár a magzatvízre és az anyaméhre, mint burokra gondolunk.
A Mérleg a mérésnek, a mértéknek két szintjét jelképezi. A viszonyított (összehasonlító) méréssel számolunk amikor a jó és rossz cselekedeteket hasonlítjuk össze. Ennél magasabb szint, amikor már az isteni igazság mérlegén az “abszolútumhoz” mérünk. Az ítélet idején, ha ez negatív eredményű, hiába kapaszkodtunk fel a bárkára, az már nem visz át a megpróbáltatásokon.
Érdemes ilyenkor feltenni magunknak a kérdést: a cselekedeteink a múlandót vagy a halhatatlant szolgálják? Milyen félelmek vannak a szívünkben, amik lehúzzák és megakadályozzák azt, hogy szeressünk?
