MérlegA MÉRLEG IDEJE A TERMÉSZETBEN ÉS KÉPJELE AZ ÉVKÖRBEN

2020.09.22.

5 perc olvasási idő

A Mérleg évköri egységére (szeptember 22-október 22) az energia kiegyenlítődése és a mérlegelés a jellemző.

Szeptember 22-e a csillagászati ősz kezdete, az őszi napéjegyenlőség napja. Ekkor a nappalok és éjszakák hossza egyenlő. A nyári napfordulóval a nappali órák száma fokozatosan csökkent, amíg mostanra a nappalok ugyanolyan hosszúságúak lettek, mint az éjszakák. Térben a Nap az északi égboltról a déli égboltra vándorol, a felső világból lép az Égi Egyenlítő alá. Aki olvasta március 21-i írásunkat és esetleg az óta figyeli az éves Napkelte-járást (lásd a bal alsó ábrát), most azt tapasztalhatja, hogy ma is ugyanott kelt fel a Nap, mint március 21-én. A nyári napforduló (június 21) után a Nap északkelet felől újra kelet felé vette az irányt, így az őszi napéjegyenlőségkor ismét pontosan keleten kel fel.

A Napkelte-járás mozgásának és az évkör teljes leképezésének a leggyakoribb és legősibb képjele a párta, ahol a párta közepe jelzi a napéjegyenlőségi pontokat, két széle pedig a napfordulókat. Az ábrázoló művészetben mindenhol megtaláljuk a hozzá tartozó analógiákat. A természettel együtt élő ember számára egyértelmű, hogy a Nap a látóhatár nem ugyanazon pontjain kel fel, és szabályos ingázással váltakoztatja helyzetét a két szélső pont között.

Az őszi (és tavaszi) napéjegyenlőség az éves “Nap-járás” bemérése, a horizont menti napkelte-figyelés legalkalmasabb időpontja. Bal felső képünkön a Baranya-megyei Kórós település református templomában a karzatmellvéd egyik kazettájának részletét láthatjuk. A kiemelt rész pontosan a Mérleg jelét rajzolja elénk. A hét virág-alakzatból a két szélsőt fordultában látjuk, ötöt pedig kiteljesedett virágként. A horizont-menti napkelte-hely éves oda-vissza vándorlását mutatja be az egyetemes művelődéstörténet egyik legősibb folyamatábrája. Kísérjük csak végig a szemünkkel! A szembenézeti bal szélső bimbótól induljunk el (ez a nyári napforduló helye a Rák havában), az első világos virág az Oroszlán havát idézi, majd a következő (a piros virág) a Szűz havát, és elérkezünk a középső virághoz (a Mérleg havához), az őszi napéjegyenlőséghez. Innen elindulunk lefelé, a következő piros virág a Skorpió havát idézi, az azt követő fehér a Nyilas havát, majd a jobb szélső virágfordulat a Bak havában lévő téli napfordulóra utal. A Nap téli fordulata után az első világos virág most a Vízöntő havát idézi, a piros virág a Halakat, és ismét a középső virágnál érjük el a Kosban a (tavaszi) napéjegyenlőséget. Innen a fény növekszik, az első virág most a Bika havát, a következő az Ikreket jelképezi, és visszaérünk a Rák havában lévő nyári napfordulóhoz. Itt megfordul a Fény és így tovább, minden évben ez a ritmus ismétlődik… Az ember ősidők óta az ilyen párta alakzatokon keresztül figyelhette, és tarthatta számon a természet mozdulásait, illetve az évkör jeles napjait, e köré szervezte az életét és ünnepeit.

A középső képen azt is látjuk, hogy ez a pártamotívum hogyan jelenik meg a népművészetben, pl. egy egyszerű használati tárgyon (okányi rühzsírtartó a Tiszántúlról).

A Mérleg havában a természetben megindul a fák színesedése, a levelek lehullnak, a tél közeledtét érzi az élővilág, igyekszik kellő tartalékot gyűjteni. Az évkörben a megmérettetés és mérlegelés ideje következik el. Az ember számot vet eddig elért eredményeivel. Betakarítja a termést, elveti az új búzát, régen ekkor kötötték a legtöbb házasságot, hogy a jövőjüket biztosítsák.

Szintén Kórósról való a jobb oldali képünkön látható mennyezetkazetta. A kazetta színei az őszt idézik, virágmérlege a Mérleg képjelét jeleníti meg, ugyanakkor a Mérleg csillagképet is megidézi. Az égi Mérleg igazságként és ítéletként működik, a szeretetben leélt élet mérettetik meg általa, de soha nem a halandó ember dolga az ítélet (Paksi Zoltán nyomán). Középről mintha egy kéz nyúlna be, az ítéletet osztó – talán a Jóisten vagy Szent Mihály – keze.

A Mérleg havában a természet elszenderedni készül, befejeződik a növekedés, megszűnik a termékenység. Az állatok védett helyre húzódnak: vizek aljára, iszapba, kövek, gyökerek közé, avar alá, odúba, üregbe, barlangba.

https://csillagmesekucko.hu/wp-content/uploads/2020/06/Csillagmese_logo_Csillagmese-logo-white.png

© Minden jog fenntartva!

Nink Gabriella

LIBRA Magyarország Kft.

Cégj. 13-09-178181

Adósz. 25426920-2-13

error: A tartalom szerzői jogi védelem alatt áll!!