5 perc olvasási idő
Az Oroszlán jegy-érvénytartam keleti megfelelője az Oroszlán vagy Tigris. Első Hold-háza maga az Oroszlán/Tigris, a második Hold-háza a Róka (Hold-házként nagybetűvel írjuk).
Az oroszlán az állatok királya, élettere egykor Afrikán kívül Dél-Európától Indiáig terjedt. A tigris viszont az oroszlán által nem lakott dzsungelek királya. Az oroszlán és a tigris soha nem található azonos élettéren, ezért a jelképrendszerben egymás váltótársai. Meséinkben az Oroszlánnal ritkán, a Tigrissel jóformán nem találkozunk, viszont a második Hold-ház, a Róka nagyon sok népmesénk szereplője.
Ábrázoló- és népművészetünkben – főleg kutaknál, forrásoknál – az Oroszlán legtöbbször kettő, egymással szemben álló oroszlánként jelenik meg (felső képünk Keszthelyen készült). Ennek a magyarázata egyrészt a precesszióban keresendő, az ún. “időnyúlást” jelzi az oroszlánok megkettőződése. Korábban írtunk a Vízöntő-paradoxonról, amikor a Vízöntőben “megtakarított” idő a szemben lévő Oroszlánban jelenik meg. Utaltunk a “Világtojás” ábrázolásokra is. A kút, a forrás, Vízöntő analógia, ami éppen az Oroszlánnal szemben jelenik meg, azaz az Oroszlán szellemiség testisége a Vízöntő.
Az Oroszlán keleti váltótársa a Tigris. Nálunk is jelenvolt keleti tanítás az ún. tigrislovaglás. Ezzel akkor kell élnünk, amikor szemtől szemben már minden küzdelem hiábavaló, mert az ellenfelünk sokkal erősebb nálunk. Ebben az esetben nem szembe kell szállni a vad, sokszor ellenséges támadó erővel, hanem fölé kell kerekedni, meg kell „lovagolni” úgy, hogy a jó cél felé irányítjuk, a jó érdekében használjuk, hogy ha magával ragad, akkor is az általunk kitűzött célba jutunk. Az ön-és közveszélyes tendenciákat úgy is meg lehet így fékezni, ha a saját törvényei, saját elképzelései szerint engedjük parttalanul érvényesülni. A „hátára pattanunk” és megvárjuk, amíg magától kifullad. Nem veszélytelen cselekedet, de mindenkit csak saját maga tud büntetni vagy javítani. Annyit tehetünk, hogy ehhez segítséget nyújtunk.
Az analógiák szintjén az Oroszlánhoz/Tigrishez tartozik a lélek veszélyes, támadó jellege, a lelki dzsungel, a bennünk lévő Tigris-tulajdonságokkal együtt (pl. anyatigris).
Az Oroszlán második Hold-háza a Róka. Az Oroszlán tüzes jegy. Amikor a Nap már nem aranyszínben ragyog fönt, hanem lenyugszik, veszít az erejéből, egyre vörösebb lesz. A Róka a tüzes Oroszlánnál kisebb, vörösebb, gyengébb, így a természetben a fogyó energiákat jeleníti meg. Az Oroszlán időszak vége felé az “elpazarolt”, elfogyó erőt a szellem erejével – ravaszsággal, csalafintasággal – pótolja ki. A Róka a népmesék okos, ravasz, gyakran – alacsony szinten – rosszindulatú képviselője (az “okos gonosz”), aki egyedül gyenge végrehajtani tetteit, emiatt sokszor segítségre van szüksége. Ezt legtöbbször a szintén tüzes jegyű Farkastól (a Kos második Hold-háza), mint a „buta gonosztól” kapja meg, ha a mesék – tanító céllal – az alacsony szintű működésre hívják fel a figyelmet. Alacsony szintű működés a rókalelkűség is.
A farkas-róka kettősből általában a róka a nőiesebb jelenség. Ha egyedül jelenik meg a róka, akkor is inkább a női nemet képviseli (pl. Holló úr meg rókáné; Rókáné mézes-mákos kalácsa című mesékben, stb.). Ez több dologból adódhat: egyrészt a Róka már közelebb van az Oroszlán havát követő Szűzhöz, másrészt a hétköznapi életben is inkább a nő kényszerül rá, hogy a ravaszságát használja – testi ereje általában kisebb, mint a férfié.
Ha térben tájékozódunk, akkor a csillagos égbolton is találkozunk rókával. A mai Kis Róka (Vulpecula) csillagkép (amelynek a fő csillaga vörös színű) Hevelius csillagtérképén még „Rókakölyök libával” szerepel, ami a Hattyú csillagképhez tartozó területen van. Ezért lehet, hogy legtöbbször a Hattyú csillagképre utal népmeséinkben a lúd vagy liba emlegetése, aki – mintha hattyúként önállósodott és kiszabadult volna -, mivel manapság már a Kis Róka csillagképet a liba nélkül, csak magában emlegetik…
A Róka csillagképhez mágikus női energiák is tartoznak. A vörös hajú nőknek régen amúgy is varázserőt tulajdonítottak. Keleten (Kína, Japán) a róka bűvös erejű szellem, a rókatündér a végzet asszonya. Tündérmesékben varázserejével olykor a hőst segíti, pl. A rókaszemű menyecske című mesénkben is jóindulatú segítő.
A róka két világ határán él térben is és időben is. Időben a nappal és éjszaka határán vadászik. Térben az erdő és mező határán él, csillagképi értelemben pedig szintén a határon van: egy része a Tejúton helyezkedik el, így az istenek és hétköznapok határán egyensúlyoz. Innen, a Tejútról szerezheti a magas tudást (amivel segíthet vagy taníthat), és a ravaszságát (Paksi Zoltán nyomán).
Népmeséinkben gyakran találkozunk a rókalyukkal, ez analógiás szinten a tojás formájú precessziós nagy-év Vízöntőt az Oroszlánnal összekötő tengelye, ami mint egy negatív “csőszerű” alakzatként jelenik meg (pl. A szürke ló című mesében így válik érthetővé, hogy nyáron hogyan láthatnak a rókagyerekek havat a rókalyukból).
