4 perc olvasási idő
Az Ikrek jegyérvény-tartam keleti megfelelője a Patkány vagy Egér. Első Hold-háza maga a Patkány/Egér, a második Hold-háza a Bagoly (Hold-házként nagybetűvel írjuk).
Keleten a zodiákus a Patkánnyal indítja az évet (olyan, mint a nyugati- vagy mediterrán zodiákusban a Kos). A kis évben (365-366 napos év) az Egér az időszak jellemzője, a nagy (precessziós) évben a Patkány, ekkor ő jelzi a nagy év kezdetét.
Mind a Patkány, mind az Egér, sőt az éjszakai megfelelőjük, a Denevér, ellentmondásos jellemek. Egyrészt a nyomort, a szegénységet („Szegény, mint a templom egere”) idézik meg, másrészt a mesékben előkelő helyen állnak, különösen nálunk az Egér, aki ugyan szegény, de hatalmas tudás birtokosa, így mindig segítőként jelenik meg.
Az Ikrek a Merkúr egyik otthona, ahogy nálunk nevezik, a „Szapora-csillagé”. Merkúr a Naphoz legközelebb álló (legkisebb és leggyorsabb) bolygó, analógiásan a mozgékonyság, a kíváncsiság és értelem Merkúrhoz (görögül Hermészhez) tartozik. Emiatt is lehet minden (titkos) tudás birtokosa, nem mellesleg az információcsere és a hírközlés is Merkúrhoz tartoznak. Az Ikrek keleti megfelelőjeként a Patkány és az Egér is rejtett utakat jár be, titkos ösvényeket ismer. Mindegyikük alkalmazkodó és ellenálló képessége szinte egyedülálló. A Patkány a városi ragadozót idézi, nálunk az Egér a hangsúlyosabb, a mezei, falusi közegben jeleníti meg a határtalan terjeszkedést, túlszaporodást. Az Egér a mozgékonyságot hangsúlyozza, a Patkány inkább az agresszivitást, bár a mitológiában Buddha hívó szavára az állatok közül először a patkány jelent meg.
A magyar népmesekincs elsősorban a keleti zodiákus állatseregletét vonultatja fel. Népmeséink kisegere így az Ikrek tulajdonságok megidézője, aki mindig útba tudja igazítani a mesehőst. Ennek feltétele pedig, hogy a kicsi, szürke, jelentéktelennek tűnő, éhes egérrel önzetlenül megossza a pogácsáját, gyakran az utolsó falatját a mesehős, aki azután ezzel az áldozattal mindig célba ér. Lélekből indul a késztetése, így hallatlanul magas erkölcsiségre tanít. Ha a másiknak nagyobb szükségét érzi, mint a sajátja, félelem nélkül, habozás nélkül odaadható az utolsó falat is.
Amikor három királyfi indul útnak és mindegyikük találkozik a kisegérrel, ezt felfoghatjuk úgy is, hogy az ember három szakaszban kap beavatást ahhoz, hogy meghaladja magát és fejlődjön (Pap Gábor nyomán). Az első kettő királyfi, azaz az első két alkalommal, még nem segít a kisegérnek, nem is ér el a céljához, jóllehet nem is biztos, hogy tudja, mi az igazi célja. A harmadik szakaszban érik meg annyira, hogy önzetlenül segít és túllép az érdekérvényesítésen. Nem könnyű idáig eljutni, de ha sikerül a lelkéből előhívni a többletet, az önzés elengedésével találhatja meg azt, amiért útnak indult, hogy megkeresse az eddig hiányzó Ikrek tulajdonságát, önmaga jobbító, illetve kiegészítő (Ikrek) felét, amely a célhoz jutásban segíti (a cél az önzés síkján soha nem található meg). Ezt hangsúlyozza az eGéR-iKeR hangalaki megfelelés is.
Az Ikrek második Hold-háza a Bagoly vagy Denevér/Bőregér. A Denevér keleten szerencsehozó állat, a halhatatlanságot is szimbolizálja. Nálunk, az ábrázoló népművészetben, legtöbbször a Bagoly jelenik meg. A bagoly éjszaki ragadozó madár, a régi magyar néphitben halálmadár, a “halál”, tehát a titkos tudás madara, a gyász előrejelzője. A dévai csángók és a bukovinai székelyek „táltosmadárnak” hívják. Ha visszaemlékszünk, a Kakas volt a feltámadás előtti Halak keleti, névadó Hold-háza, ő az utolsó sötét óra madara, a Kakas szerepel halotti lepedők hímzésein. A Bagoly inkább figyelmeztet a halálra való felkészülésre.
A fényhez, élethez a fehér galamb, míg a lélek sötétbe szállásához – mivel a bagoly a madarak közül az éjszakát éli –, a halálhoz, a túlvilág érzékeltetéséhez a bagoly alkalmas. Kettőjük együtt szerepeltetése az asszonyok által szövéshez használt eszközökön – pl. vetélőn – népművészetünk gyönyörű analógiája az élet-halál kettősének. Amikor a lányok, asszonyok szőnek, a textilszálak között repül a vetélő ide-oda fonalat húzva folytonosan, úgy repül vele az élet- és halálmadár a létezés fonalát igazítva.
A képeken az Ikrek keleti képviselői népművészeti ábrázolásokról, az Egér Kustár Zsuzsa nyomán, a Bagoly egy zalátai mángorlóról (Hodó Mihály) és a vetélő mintája, Hodó József faragópásztor munkája.
