7 perc olvasási idő
A szakrális éven belüli három kimagasló időpont van, ami az ünnepek szent rendszerét meghatározza. A szent hármasságban az Egyetemes Megváltó, Jézus „jelent(get)i magát”: Nagykarácsony napján, Hangos Húsvét napján, és Piros Pünkösd napján.
Húsvét után a hetedik vasárnap, Pünkösd, mozgó ünnep. Húsvét után ötven nappal Jézus elküldte Földre a vigasztaló Szentlelket. Így Pünkösd a Szentlélek eljövetelének, kiáradásának az ünnepe, ami legkorábban május 10-re, legkésőbb június 13-ra eshet.
Hagyományunkban, a szellem-lélek-test hármasságán alapuló világképnek a magyar történelmi hagyományon alapuló keresztény ideológiában az Atya – Szentlélek – Fiú szent hármassága feleltethető meg. Érdekesség, hogy a kereszténység latin szövegeiben a Szentlélek „Spiritus Sanctus” néven jelenik meg (latinul a „spiritus” inkább szellemet jelent, az „anima” pedig lelket), és hiányos fordításnak, „nehézségnek” minősítik a magyar bibliafordításokat (Károli Gáspár és Káldi György fordításait), hogy miért a Szentlélek kifejezést használják a Szent Szellem helyett, jóllehet csak a magyar nyelvben feleltethető meg a Szentlélek a hármasság lélek egységének.
Ahogy korábban már írtuk, mindenféle szellemi tevékenységnek a lélekben van a forrása. A lélek – középső “tagozatként” – mind a szellemiség, mind a testiség működését mozgósítja, irányítja, harmonizálja. Igaz ez a mikrokozmosz szintjén, de a makrokozmosz teljességben is. Ha a szellem-lélek-test hármasságot lecseréljük szellem-szellem-test kettősségre, mit kapunk? Két-séget. Ha a lélek elsorvad, lelketlenné, embertelenné válik a világ, soha nem lesz teljesség lélek nélkül…
Az Apostolok Cselekedete szerint (2, 2-4) Pünkösd napján Jeruzsálemben együtt ünnepeltek különböző nyelvű népek, amikor zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, majd kettős tüzes nyelvek jelentek meg, leereszkedtek mindegyikükre és elöntötte őket a Szentlélek. Ezután mindenki a saját nyelvén hallotta, amit beszéltek és hirdették Isten nagy tetteit. A Szentlélek nemcsak a hit lángját gyújtja fel a lelkekben, hanem a nyelvi vonatkozások is kiemelkednek: a Szentlélek az anyanyelvet hozza vissza. Világosság és fény ér minden gondolatot.
Ha már az anyanyelvnél tartunk, játsszunk kicsit és olvassuk PüNKöSD nevét és üzenetét magyar nyelven (Szántai Lajos nyomán). A nyelvpörgetés szabályai szerint, a hangalaki megfelelés miatt olyan minőségekkel találkozunk ekkor, mint „FéNY KüZDéS”, „FÉNYHoZóD, „FéNYHaSaD”, „FéNY HőSöD”, „FéNY aKi SZéT”árad, „FéNY iGéZőD”, „FéNY eGYeZőD”…
Karácsonykor a Fény születését, Húsvétkor a Fény győzelmét a sötétség fölött, Pünkösdkor pedig a Fény kiáradását ünnepeljük. Ebben az időszakban, az Ikrek havában évről évre átéljük a természet megújulásának csodáját, a fény, a meleg hatására minden felfelé törekszik egy nemes küzdelemben, így ez a FéNY KüZDelmének nagy időszaka. Belül is, a lélek legmélyén, a szárba szökkenés csupa küzdelem. A Szentlélek kiáradásának ünnepe Pünkösd, így lehet magyarul a „FéNY aKi SZéT”árad. A hatalmas energiazuhatag az élet minden területét megújító, megelevenítő módon hatja át. Ez a Szentlélek működése, és mivel a lélek a Teremtőtől van, ezért kell mindig mindenkiért küzdeni, harcolni. Az, aki meg tud nyílni ennek a kiáradásnak, mintegy megigéződve az ég felé -„FéNY iGéZőD”-, abba szinte új életet, lelket lehel a Szentlélek. Megújítja és megtisztítja. És a „FéNY eGYeZőD” kifejezésen sem kell meglepődni, hiszen tudjuk, hogy a Szentháromság: EGYség… Csodálatos az anyanyelvünk!
Mozgó ünnep lévén, Pünkösd a Bika havába is eshet, ekkor a szereteten, a szerelmen van a hangsúly, így jelenhet meg a Szentlélek galamb képében. Ahogy a Bika havában írtuk, a hófehér lélekmadár az anyagi kötöttségektől szabadult lélek szimbóluma. Így, mint lélek-szimbólum, a kereszténységben összekapcsolódott a Szentlélekkel. Most az Ikrek havában vagyunk, nyújtózik, törekszik minden fölfelé, az ég felé. A régiek úgy tartják, hogy azért nyújtózik minden és mindenki, hogy belásson a mennyek országába, mert Áldozócsütörtökön (Pünkösd előtt 10 nappal), Jézus mennybemenetelekor, az égbolt kapuja egy órára nyitva marad. Az imák ilyenkor különösen meghallgatásra találhatnak, Isten felé tart a lélek.
A Baranya-megyei Kórós református templomának mennyezet kazettáján már bemutattuk a Bika és az Ikrek képjelét, most – a bal oldali képen -, egy „közbülső” állapotot látunk, ahogy a természetben is a folyamatok egymásból alakulnak, úgy alakul a Bikából az Ikrek képjele is előbb fölfelé, majd szétáradóan. Mellette a Felső-Tisza-vidéki Sonkád református templomának mennyezetkazettáján szinte látjuk magunk előtt a Szentlélek kiáradását, a „kettős tüzes nyelvek” megjelenését.
Piros Pünkösd ünnepéhez hozzátartozik a piros pipacs, a pünkösdi rózsa, de a piros rózsa is. Úgy is, mint a szeretet, szerelem szimbóluma és úgy is, mint az Ikrek – Nyilas tengelyen, a Tejúton végigzubogó, a Szentlélekben működő energia, ami Szent Erzsébet ünnepén piros rózsává vált kenyérként jelenik meg télvíz idején. A hagyomány úgy tartja, hogy András lova az esztendő körének szembe vidékéről a Tejúton át ide jár „parázsért”.
Él még a pünkösdi királyválasztás hagyománya, amikor előbb a legények ügyességi- és erőpróbákon, majd szellemi vetélkedőn mérik össze erejüket és eszüket, küzdenek, megmérkőznek egymással (bikahajtás, lófuttatás, lovaglás ügyességi feladatokkal). A legügyesebb, legokosabb legény, és aki állja a bika tekintetét, méltó a királyságra. Ő lehet a legénybíró egy évig („pünkösdi királyság”).
A pünkösdi királyválasztás mellett, termékenységet idéző pünkösdi királynéjárás is van. Énekkel, tánccal köszöntik a leányok a tavaszt. A legkisebb leánykán fehér ruha és virágkoszorú van, pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, négy nagyobb leány fehér fátylat tart föléje és rózsaszirmot hullatva házról- házra járnak köszönteni. Ma már leginkább sajnos csak az óvodai ünnepek alkalmával találkozunk ezzel a képpel, de legalább megőrződött. A pünkösdi királynéság egy napig tart.
Pünkösd ünnepének kiemelkedő eseménye a csíksomlyói búcsú. A település, amely Székelyföld kellős közepén helyezkedik el, ma Csíkszeredához tartozik. Kegytemplomát minden év pünkösdjén magyar zarándokok sokasága keresi fel. Csíksomlyón minden pünkösd szombatján a Kis-Somlyó-hegy és a Nagy-Somlyó-hegy nyergében tartják az ünnepi szentmisét és a búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is. Úgy tartják, hogy Babba Mária minden esztendőben körbeszól a világban és csöndes anyai szavát, hogy „gyertek látásomra!” meghallja mind, ki magyar (Molnár V. József nyomán).
A ferences templom kegyszobrát, a Napba öltözött Boldogasszonyt (aki Holdsarlón áll, mögötte a Nap egész testét beragyogja, feje körül tizenkét csillagból álló koszorút visel) a gyimesi csángók Babba Máriának nevezik. Királynőként a fején korona, jobb kezében jogar, bal karján a szintén koronás kis Jézus. Boldogasszony, Magyarország Királynője (erről bővebben majd augusztusban írunk). A csodatevő Szűz jobbján Szent István, balján Szent László királyaink szobrai állnak.
Pünkösdben a Húsvét és a Karácsony is benne van. Csíksomlyón az éjjeli virrasztás és a 14 stáció keresztút járása a „Jézus-hágóban” a Húsvétot idézi. A vasárnap hajnali „FéNYHaSaD”-áskor, a Fény, a Nap születését (Jézus, mint az Igazság Napja) is várják a zarándokok, csakúgy, mint Karácsonykor. Az átvirrasztott éjszaka után, Pünkösd hajnalán, a felkelő napba nézve, a zarándokok a Napkorong előtt madár alakjában megjelenő Szentlelket várják. A Szentlélek galambként vagy sólyomként jelenik meg, ki hogyan látja a csíksomlyói napcsodában a verdeső szárnyú nagy madarat. A galamb, mint lélekmadár a szeretet szelídségét szimbolizálja, de sólyom is lehet, ami a magyar hagyományban meg- és föl tudja ragadni az embert. Ebben az esetben az elragadtatáson van a hangsúly. A kettőt egybe érdemes látni, mindkettőnek megvan a maga analógiája: Jézus keresztelésekor a Szentlélek galamb képében „alászállt rá és megnyugodott rajta”, ugyanakkor a másik Fény ünnepen, Karácsonykor – ami az ősi magyar szokásról, a kerecsen(y) sólyom röptetésről kapta a nevét -, a sólyom jelenik meg, mint a Fényt felemelő minőség.
Áldott Pünkösdöt, Fény-ünnepet kívánunk!
