3 perc olvasási idő
A Nyilas időbeli jegy-érvénytartamakor (november 21-december 20), Advent idején, a természetben a lecsendesülés kezdődik. A Nap ereje gyenge, az élővilág nagyobbik része hosszabb nyugalmi állapotban, téli álmot alszik, szendereg. Az ébren lévő másik része küzd a hideggel. Az elköltözött madarak vándorúton vannak.
A bal oldali képen a Baranya-megyei Kórós református templomának mennyezetkazettáján a Nyilas képjele látható. Az átló egy magasabb szint felé, az ég felé fordulás kifejezője. A nyíl a földi kötöttségektől elváló szellemiséget mutatja. (Az állatövi jegyek közül csak a Nyilas ábrája szerveződik átlóra, innen könnyen felismerhető.) Ekkor van Advent a várakozás ideje. A közénk született Egyetemes Megváltó várásának ideje, amikor az ember befelé és az ég felé fordul. (A BeNT és a FeNT szavaink egymás hangalaki megfelelői.)
A Nyilas eleme a tűz, a lelkesedés, az emelkedés energiája, a Fény megjelenítője. Jelen korunkban a Nyilas idején a Nap a Skorpió csillagképében halad. A Skorpió ollója segít elvágni azokat a minőségeket, amelyeket meg kell haladnunk ahhoz, hogy emelkedni tudjunk (Paksi Zoltán nyomán).
Advent szent idő, négyhetes előkészület Karácsony ünnepére. Advent csöndje így készület és várakozás. Fontos tartozéka a betlehemezés, ami a születésnek “ágyazott meg”, ahhoz rendezi a lelkünket (bővebben majd a Karácsonynál írunk róla).
Adventi koszorút készítünk, veszünk, ha nincs időnk készíteni, sőt a reklámok szerint 10 perc alatt „össze is dobhatunk” egyet. A készítésre vennénk rá mindenkit, amolyan meditáció gyanánt. Amíg készül, mi is lecsendesülünk, és olyan energiákra összpontosítunk, amelyek segítségével emelkedni tudunk.
A hagyományos adventi koszorú kör alakú, benne kereszt van. Ezzel azt az őskép körkeresztet formázza, amellyel a megcélzott magasabb minőséget jelöljük (gondoljunk a célkeresztre). Népi keresztszemes hímzéseinkben a kereszt neve: IGE. A kereszt így a Karácsonykor szívünkben megszülető Fény, a testet öltött Ige jelölője is.
A körkereszt közepébe tett csipkebogyó azt jelképezi, ahogy Isten belép az emberek világába (gondoljunk a bibliai égő csipkebokorra). A FeNYőágak a FéNY jelölői és a Fény újjászületésére vezetnek rá. A gyertyák méhviaszból készülnek, mert a hagyomány szerint a méh Jézus bogárkája. A gyertya gyönyörű képi beszéde annak, hogyan EGY a három. A méhviasz gyertya teste Jézus, kanóca a Szentlélek, lángja az Atya megjelenítője.
Világoskék szalaggal kötjük körbe a gyertyákat, az ölelő kék szalag Boldogasszony színe, ölelése, így kifejezője annak, hogy Boldogasszonyban valósul meg a Szentháromság (Molnár V. József nyomán). A négy gyertya fokozatos meggyújtása jelképezi azt, hogyan szorítja ki lassanként a fény a sötétséget.
Gondoljon ezekre az elcsendesedés és gyertyagyújtás pillanataiban mindenki, hite szerint.