8 perc olvasási idő
Az adott jegy-érvénytartamban cselekvő bolygók viselkedésével ismerkedünk és azzal, hogyan és miről ismerhetjük fel őket egy-egy mesében, képzőművészeti- vagy irodalmi alkotásban.
A Bikában a Vénusz uralomban van. A Bika a földi, az anyagi stabilitás és a biztonság szimbóluma. A Vénusz a szépséget, szerelmet, az alkotást, a termékenységet, a szépséget és a buja, érzéki örömöket állítja előtérbe, ilyentájt azok megtapasztalása történik.
A képzőművészet egyik legismertebb Vénusza, a Willendorf-i Vénusz a Kr. e. 23. évezredből gömbölyű idomaival napjainktól eltérő szépségeszményt testesít meg. A női idomok ennyire hangsúlyos mivolta nemcsak Vénuszt, hanem magát a Földanyát is megjeleníti, hiszen a szobor egész teste a táplálás szolgálatában áll. A hangsúlyozott termékenység a biztonságot és a földi élet bőségét jelképezi.
Van olyan Vénusz ábrázolás is – egy Lauselle-i dombormű, amelyet Vénusz szarvval (vagy Kürtös Vénusz) néven ismerünk -, ahol a női minőség egy tülökszarvat tart a kezében. Mivel Vénusz egyik otthona a Bika, ennek okán kerülhet egy tülökszarv a kezébe, de van egy másik jegyünk is, a Rák jegye, amelynek a keleti megfelelője a Bivaly, ami ugyancsak ilyen szarvval ékeskedik. Miért lehet ez érdekes számunkra?
Egyrészt a tülökszarv a formai egyezőség okán megidézi a Holdat, amely éppen ebben a két jegyben van otthon (Rák), illetve erőben (Bika), így a Vénusz mellett a másik női bolygó is erősíti a nőiség ismérveit.
A szarv a szellemi értelemben vett megnyilatkozás képjele. A szarv befelé húz energiákat, a Bikánál is befelé árad minden erő, úgy is mondhatjuk, hogy a Bika jellemzéke, a tülökszarv egyfajta „vevőantenna” (pl. a szarvas agancsa ezzel szemben a kifelé áradást jelképezi, az agancs kifelé sugároz, a szarvasagancs „adóantenna”). A bika nem válik meg a szarvától, a szarvas ellenben évről évre elveszíti az agancsát, ami majd újra kinő, azaz megújul. Ha analógiákban gondolkodunk, akkor a Bikában az öngyarapítás a hangsúlyos, emiatt ebben az időszakban nagyon nehéz a tapasztalatok megszerzése után kiemelkedni és megújulni, de törekednünk kell rá (hasonlóan érvényes az analógia a szintén ilyen szarvval büszkélkedő Bak összehúzódó, megkötő minőségénél is). A Bikában a bennünk és körülöttünk egy ütemre lélegző természet az érzéki élvezetek pompájával vesz körül, amelynek igen nehéz ellenállni.
Másrészt van egy sajátos elrendezésű 5+1 elem-rendszer, ami a szkíta ősvallásból mellékágon alakult ki, és a manicheizmus írott hagyományában (Kephalaia) találkozunk vele (Pap Gábor nyomán). Az ötelem-rendszert már ismerjük (víz, tűz, levegő, föld, élőfa vagy éter), a plusz egy elem, a „nulladik” elem megnyilvánulása a Napúton a Bika és a Rák stációjában érhető tetten. (Ha összekötjük őket, akkor a Tejút által képviselt ötödik elemre merőleges minőséget kapunk, mintegy híd képződik az Életfa fölött, a Bika és a Rák között.) Ez a „rejtőzködő” elem egy kezdeti (nulladik) állapotot jelképez, és fontos tanulságokkal szolgál.
A Bika Vénusz a szépség és a harmónia utáni vágyat testesíti meg. A Bikában az élet örömei mellett megjelenik az állandóságra és a megtartásra való törekvésünk, ami alacsony szintű működésnél az élvezetekhez és az anyagiakhoz való kötődést vagy földhözragadtságot is jelenthet. Magas szintű működésnél az érzéki örömökből kiemelkedni képes minőséget segíti a Vénusz, gondoljunk arra, hogy a Bika második Hold-háza a Galamb, Vénusz madara, az anyagi kötöttségektől szabadult lélek szimbóluma. A kiemelkedéshez túl kell lépni önmagunkon és az önzésünkön, ami a legnehezebb feladat. A legnehezebb próbatétel ilyenkor az ingyen kegyelem gyakorlása, amikor úgy kellene adnunk, hogy nem várunk cserébe viszonzást. Amikor a „bikaságunk” átfordul, akkor az önzésből az önfeláldozás útjára lépünk, és ez azt jelenti, hogy már saját érdekeinket megkisebbítve mások javára is – pl. a gyermekeinkért – önmagunkból tudunk adni. A feltétel nélküli szeretet, az ingyen kegyelem gyakorlásának képessége tesz Emberré bennünket. Szellemi szinten a nyári napfordulón (a Rákban) van a legnagyobb esélye annak, hogy a feltétel nélküli-, az ellenségeiért is önfeláldozásra képes krisztusi szeretet megvalósuljon. A „nulladik” elem a kezdetekhez tehát egy nagyon magas szintű erkölcsi működést, az emberség zálogát társítja: „önzés vagy önfeláldozás?”, ez itt a kérdés. Benne ragadunk az élvezetekben, vagy feláldozzuk saját lehúzó ragaszkodásainkat, felszabadulva továbblépünk és képesek vagyunk az abszolút erkölcsi tisztaságot elérni, és a feltétel nélküli szeretetet érvényesíteni? Visszatérve Kürtös Vénuszra, az ő esetében ez elsősorban az anyaságban jelenik meg, Vénusz feláldozza a szépségét, a nőies vonzerejét, az összes Bika-tulajdonságát az anya-eszmeiség oltárán. Ugyanakkor a képjel analógiája nem korlátozott, a művelődéstörténetben a „nulladik” elemhez kapcsolódó tulajdonságokat – az érzéki örömöket, illetve azok meghaladását – Szent György példázza (Bika), az önfeláldozást pedig Szent László (Rák) képviseli.
Az első képen egy késő-középkori miniatúrán Vénuszt és a Szerelem kicsi Nyilasát, Amort vagy Cupidot látjuk (görögül Erósz). Aphroditének szerelmétől, Árésztól született gyermeke Erósz a magas rendű szeretet és szerelem képviselője. Minden igazi szerelem magához a világteremtő minőséghez (Nyilashoz) kapcsolódik. Amor nevelőapja maga Jupiter volt. A kocsi kerekén Vénusz otthonai: a Bika és a Mérleg képjelei jelennek meg. Szárny jelenik meg Erószon, de Vénusz fején is, ami a könnyedség, a szabadság, a szellemiség szimbóluma, istenek és emberfeletti lények jellemzője. A SZáRNY Vénusz fején a vénuszi SZeLLeMiséget jelöli, amelynek a magyar hangalaki megfelelője még a SZeReLeM is. Vénusz mindkét otthona a szerelemről szól, legyen az akár a szenvedélyes vágy (Bikában) vagy a harmonikusan, egyenletesen égő, kiegyenlített szeretet (Mérlegben).
A Bikában a Hold erőben van. A Bikában a két “női”, befogadó minőség (a Vénusz és a Hold) biztosítja az időszak termékenységét, itt van az ereje a vizek (ár-apály) és a női nedvek befolyásolójának, a Holdnak. Összefüggés van a női ciklus és a Hold-ciklus között, ugyanakkor a Hold „vizessége”, „változást” mutató tulajdonsága is a női képzettel azonosítható.
A Hold hónapról-hónapra „visszaszüzesíti” a női minőséget, és ez mindaddig így folytatódik, amíg az ki nem emelkedik ebből az állapotából, és el nem indul az anyaság, az áldott állapot felé, ami már a termékeny Vénusz ritmusára való ráhangolódással jár. (A Vénusz ciklus kilenc hónap, amíg Hajnalcsillagból Esteli csillag lesz, kilenc hónap telik el.) A Hold ereje a Bikában azt eredményezi, hogy itt a szerelem még nem az utódlást célozza, az önfeláldozás itt még ismeretlen fogalom.
A Bikában a Mars száműzetésben van. Ebben az évköri egységben valódi harc nem alakul ki, a Bikában az anyagi szinten megvalósuló termékenység, szépség és harmónia jelenik meg. Mars emelő és megújító szerepe hátráltatott, emiatt is olyan nehéz kiemelkedni a természet adta érzéki élvezetekből.
A Bikában erővesztésben lévő bolygó nincsen. Ha van is vetélkedés ebben az évköri egységben, annak eredményeképpen csak győztes van, valódi vesztes nincs. A formák és a színek harmóniája az öröm forrásai, a művészi alkotások is ezzel az igénnyel születnek ekkor.
A Bikában rejtett erővesztésben lévő bolygó a Szaturnusz. A kibontakozó érzéki örömök időegységében Szaturnusz visszatartó-megfogó ereje nem érvényesül.
